Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1988)

Kosztolányi Dezsőné: Karinthy Frigyesről - Milyen volt? Hogy élt?

Távirat okt. 27. 1928. Utópia egyenlő dessert. Karinthy Kedves Laci, talán tudsz ennek a szerencsétlen fiúnak ruhaneműt vagy pár pengőt adni, én már adtam. ölel K.F. Lacikám, hát kérlek szépen, mégis hallgasd meg Sütő Erzsébet költőnőt, akit nem mint költőt és nem mint nőt ajánlok figyelmedbe, csak mint derék és nagyon szomorú tanúját a kornak, amin egyikünk se tudott segíteni - ha csak így nem, esténként. Ne haragudj, ölel Karinthy Lacikám, muszáj adnod százat — ha tudsz, nem tudok hazamenni különben. Egy héten belül egyenértékűvel viszonzom. Bocsáss meg. El kell hinned, hogy sokkal jobban el voltam és vagyok szánva soha többé nem koldulni, mint ahogyan a legkeményebb szívek el van­nak szánva nem adni! Ölel Karinthy Egyik levelét így fejezi be: És minden jóra fordul, csak higgyetek nekem, és vigyázzatok rám, va­lamint én is vigyázok a mellettem vétkezőkre, ámen. Melegen üdvözöl K. F. * Gáztámadás - írta Noteszébe. — Elhozták a gázszámlát. 5 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom