Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

túl van, s két hét múlva meglesz, isten segítségével, a matúrája. Tovább iskolát nem fog végezni, hanem az életre bízzuk, hogy mi lesz vele. Gyöngyi igen jó tanuló, azt hiszem ő egyetemet fog akarni végezni. Lili nagyon kedves, mindenki szereti, s kicsit művészi hajlamokat árul el, táncol és énekel. Hála isten valamennyi makkegészséges, patikára nem kell költenünk. Miklós Brassóban van, s a Brassói Lapok szerkesztője 54 már 3-4 éve. Gyerekük nincs, boldogan és csöndesen élnek. Károly Kolozsvár mellett, Mo cin nevű községben van és földparcellázó mérnök, de igen nehezen él, mert a román állam nem fizet. Sokszor rám szorul szegény. Már újra van egy kisgyerekük, Erzsike. Úgyhogy most négy gyerek van. Voltam náluk karácsony előtt, mikor Erdélyben jártam. Szép egészséges gyerekek. [. . .] Elég szomorú, hogy a mi szép és nagy családunk ilyen sorsot él, de az élettel nem lehet pörölni. Téged nagyon sajnálunk és szeretünk Idám, és gyerekeidnek valami boldogabb és nyugodtabb életet kívánunk, mint neked jutott. Csókollak számtalanszor, szerető testvéred Zsiga Bécs, 1927. május 31. Édes Zsigám! Nagy örömmel vettem gyors válaszod és nagy jó ez nekünk, míg ez év végére összeszedhetjük magunkat jobban. De nagyon-nagyon szépen kérlek ne terhelj a sajnálkozás rossz érzésével bennünket-magadat. Én a sorsom, amit világos öntudattal vállaltam élettársammal, nem adnám senkiért oda. Ugye, ösmered a művészi átélés mélységeit, ugye, már abban felejtünk minden földi rosszat, mindketten azok is vagyunk, s állíthatom neked, hogy van még ennél különb és olyan magasztos életünk is, amelyben teljesen alámerülnek az egyéni különbségeink küzdelmei. Igazán és alázattal mondom, hogy nagyobb boldogságot és megelégedést nem kívánhatok senkinek a miénknél, én tudom miben állt eddigi sok küzdelmünk, s be is fejeztük azt a mai időkkel, ha egyszer elmélyülsz velünk ezeknek a kérdéseknek a megértésében, látni fogod és örömöd lesz velünk. Most nagyon kívánom én is az újabb munkáidat átolvasni; új nekünk mindaz, amit 7 év óta írtál, mert semmit sem olvastunk azóta a modern