Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

Hatéves voltam, amikor Kispestre költöztünk, azután Pestre.

11 Ott mindenki megtalálta a hivatását, de az nem ment olyan simán, míg Pista-DezsőMiklós Budapest, Sárospatak és Kisújszállás közt ingázva le tudtak érettségizni. Zsiga 1899-ben érettségizett, ő már Pesten élt, mikor mi odaköltöztünk. Csak rövid időre ment el Kisújszállásra segédtanárnak, - s abból az időből származik lelkes levele, melyben szüleinek beszámol első színdarabjáról, amit színészek adtak elő Kossuth Lajos ünnepélyén.

12 Sajnos a levél első lapja hiányzik, de a többi tizenegy gyönyörű megmaradt. Ez biztosan íróibb munka, mint a darabocska volt. Kézírása pedig szinte ugyanaz, mint aztán haláláig. Kisújszállás, 1902. szeptember 19. [. . . ] 1848-at, — mert szemembe ötlött, hogy okt. 19-re díszelőadást hirdetnek Kossuthnak. Alkonyat után jutott ez eszembe, úgy est 1/2 8 tájt. Vágtam végig-végig a park úton, s kiszélesedett pár perc alatt 1848 drámai jelenetekké. Vacsorára kész voltam a tervvel. Szótlan vacsoráztam, s asztalt kértem egy üres szobába, mert itt nagytakarítás lévén üres szoba is van. Nagy nehezen adtak. 1/2 9 tájt hozzáfogtam leírni a készre kitervezett jeleneteket. 12 órakor járkáltam mezítláb. A gyerekek véletlenül felébredtek, s így Gy. b.

1 3 is, áthallották a kopogást. Gy. b. bejött, s ijedt bosszús arccal mondta, feküdjek le, mert ez nem ésszerű dolog. ígértem — igen. De csak annyit tettem, hogy lábbujjhegyen járkáltam azután. 2 óra után feküdtem le. Kész volt a darab. Másnap reggel roppant drukkban valék, mit tegyek? Megmutassam Gy. b.-nak? A színészekkel beszéljek? Nem tettem semmit, hanem újra leírtam az egészet, javításokkal. Délre kész volt. Ebéden se szóltam róla. Délután se. Borzasztó elkereseredtem. így lesz az mindig, mondok. Sose is teszek én semmit. Nekiültem, s írtam egy levelet a színigazgatónak, játssza el a darabot. Az igazgató nem volt itthon, a titkár üzent, hogy szeretné megbeszélni