Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

Különös volt nekünk, hogy Zsiga olyan sokat foglalkozott ebben a lapban a spiritizmussal s a halál gondolatával. Bécs, 1942. július 6. Édes Zsigám, sietek válaszolni a fantasztikusról írt írásodra.

131 Két napja csak erről beszélünk, gondolom Pesten is sokan! Kár, hogy beleugrattak. Édesnyámnak jó ősérzése volt, hogy úgy elvetette az ilyen sötét dolgokat. [. . .] Lehet a fantázia sokra képes, de csak ennyi érdekesség van benne. Látszik, hogy az egész játék, mindig olyan kisnívójú keretekben folyik le.[...] Csókolunk Idátok 1942. szeptemberében apósomtól jött egy kis csomag, kolbásszal; s bele volt csavarva egy újságba. Véletlenül ötlött a szemembe: ELTEMETTÉK MÓRICZ ZSIGMONDOT. Néztem és eltartott egy darabig, amíg felfogtam, miről van szó. A családi gyászjelentést csak később kaptuk meg. Nekünk halála elképzelhetetlen volt, mi a távolból őt nem láttuk öregedni és így nem is temettük el soha.