Varga-Móricz Ida: Heten voltunk (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1984)

tarn neki a lapot, kérdezt meg és mondd meg, nagyon sokat gondolok rájuk, s hiszem, ha a közelben volnék, segíteni is tudnék neki. Egy szép kis figurát, egy angyalt csináltam neki, s reméltem, Mihály elviheti. Most rengeteg szünidő' van, de már olyan szépen betanítottam a gyere­keket, hogy rendbe munkával eltelik az idő szépen. A kislányok sokat segítenek. Mi hárman, a nők nagy békében volnánk, ha a két fiú fel nem fordítaná a házat. így minden gondom, hogy ellássam őket mun­kával. Michaelnek van is mindig sok szaladni valója, dolgozik is; sok a keserűségünk a glazúrozás körül még most is. A mi kis öreg falusi cse­repesünk nem akarja, hogy külön kályhát tegyünk a kemencéjébe a dolgainknak, ahogy megígérte, és minden glazúrozott darabot egy cse­réppel borít le és azt se gőztől, se füsttől nem kíméli, és 50 százaléko­san rosszul sikerül, és 25 százalékot leüt, megsért. Most legalább 100 db szebbnél szebb formánk van egyszerre égetve; remek modellek, mind más alakú. Most csinálta az első teakészletet, sa­ját gondolatú formák, nagyon fmom, előkelő, és a glazúrozás is igen • csinos, de a tál megrepedezett, és még a teás kanna csak egyszer égett, ha kész lesz, kap érte 30 S-et. Hát gyerek még, nagyon ritkán, szeszé­lyesen dolgozik, még ha megrendelése van se csinálja meg, csak ha ép­pen különös hangulata van. Tudja, hogy kereshetne vele, és mégse tudja magát reá koncentrálni. így egész télnek ez az eredménye, és kb. 20­30-40 db-ot eladtunk, 20-30-at elrontottunk. De ez éppen a kezdés, és meg volnék elégedve, mert az iskolát is mindig komolyabban veszi, és nem is szeretné már elhagyni. De nagyon nagy gondjaim vannak a jövő­vel; ha itt marad, e perctől kezdve nem a saját embere, minden héten, minden szabadidejét a Hajottban" kell eltölteni, és ha kész van, egy egész évig szolgálni, és aztán a katonaság, vagyis sohase hivatásos és mé­gis mindig katonaság. Misi nagyon boldogtalan. Zsigám, a bizonyítványokra 100 eredetiben van szükségem; nem kell lefordíttatni, az újságban volt; arravaló hivatalban itt kapok róla elis­merést, de félek postára tenni, várjunk még egy kicsit, hátha jön valaki, akivel elküldheted. Mit csinál Virág? Nem utazik mostanában? Hallom, otthon sincs nagy nyugalom. Kíváncsi vagyok a kicsik mehetnek-e a nyáron, nagyon várják, és nagyon örülnek neki. Kata is mehet Éva nén­jéhez, mihelyt ők állandósulnak, de azóta már nem is vágyik, mi lesz a Mamu nélkül, és mit csinál Mama négy babukája nélkül? Oly édesek mi­kor itt ülnek az asztal körül, mint egy virág mind a négyen, mulatnak, olvasnak, viccelnek, kézimunka, írás, most már kis muzsika is. Katika

Next

/
Oldalképek
Tartalom