Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

1931 nyarán kifejezetten azzal a feladattal utazott Németországba, hogy ott a német proletárírók szervezetében megerősítse a RAPP irányvonalát.

77 Szándék és megvalósítás, feladat és eredmény azonban nem mindig esik egybe. Nem azonos Lukács György esetében sem. A marxizmus újbóli áttanulmányozása

78 olyan elvi-elméleti indítékokat adott további munkásságához, amelyek számos kérdésben áttörték a feladatok szabta korlátokat. Kissé leegyszerűsítve e rendkívül bonyolult és ellentmondásos kérdést, így is fogalmazhatnánk: a balos és prakticista szempontokat követő megbízás — végülis a „realizmus diadalával" végződött. Az irodalom és a szektás gyakorlat konkrét jelenségeivel szembesülve Lukács nem tagadhatta meg azokat a felismeréseit, amelyek Marx és Engels szövegeinek filozófiai újragondolásából következtek. E felismerések nyomán Máczához hasonlóan, ő is fellép az ösztönösség momentumait tartalmazó leírás, a tények naturalista reprodukálására szorítkozó riportázs és a szólamszerű, deklaratív tendenciózusság ellen. A „nem"-ek mellett azonban az „igen"-t is megfogalmazza. Azt az igényét, hogy az irodalmi mű ne a valóság felületét, hanem totális összefüggésrendszerét tükrözze; hogy mondanivalóját ne illusztratíve adja, hanem felmutatva a társadalmi mozgások lényegét, valós ellentmondásait és erőviszonyait.

79 (Ismét csak jelzésként: Mácza is hasonlót akart. A Bund (Bund proletarisch-revolutionärer Schriftsteller - Proletár-Forradalmi Írók Szövetsége) munkájáról Id. Werner T. Angress: Pegasus und Insurrection. Die Linskurve and Its Heritage. Central European History 1968. l.sz. - Helga Gallas: Marxistische Literaturtheorie. Kontroversen im Bund proletarisch-revolutionärer Schriftsteller. NeuwiedBerlin 1971. - Ingeborg Münz-Koenen: Auf dem Wege zu einer marxistischen Literaturtheorie. Die Debatte proletarisch-revolutionärer Schriftsteller mit Georg Lukács. In: Dialog und Kontroverse mit Georg Lukács. Der Methodenstreit deutscher sozialistischer Schriftsteller. Red. Werner Mittenzwei. Leipzig. 1975. 95. 1. Továbbá Illés László: A magyar és német szocialista irodalom kapcsolatai. ItK 1962. 2. sz., és I.L.: Józanság és szenvedély. Bp. 1966. 84-108.1. Ld. 68. jegyz. 79 E szellemi offenzívát a Bund elméleti folyóiratában, a Linkskurvebin indította meg. Fó'bb állomásai: Willi Bredels Romane. 1931. 11. sz. 23-27.1. Magyarul: Willi Bredel regényei. Kritika 1977.12.sz. 13-14.1. Gegen die Spontaneitätstheorie in der Literatur. 1932. 4. sz. 30-33. 1. Magyarul: A spontaneitás-elmélet ellen az irodalomban. Kritika 1977. 12. sz. 15-16. 1. (Mindkettő' Sziklai László bevezetőjével, kommentárjaival.)