Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

Amikor tehát Mácza 1926. január 9-én a Kommunista Akadémiára, pontosabban annak Irodalmi-, Művészeti- és Nyelvészeti Intézetébe került (egykori rövidítésben ILIJA

5 ), a korábbi hivatal helyett egy pezsgő szellemi műhelybe lépett, amely bizonyos mértékig a szovjet kuturális politika egyik motorjaként is jellemezhető. Munkatársai közül szinte senki sem foglalkozott csupán elvont kutatásokkal; a szorosan vett tudományos tevékenység mellett valamennyien részt vettek más társadalmi : irodalmi és művészeti szervezetek, intézmények munkájában s helyenként irányításában is. Kisugározva, megsokszorozva a Komakadémián koncentrált szellemi energiát. A viszonylag kisszámú marxista értelmiség hősies erőfeszítésének az évei ezek. Sokan - így Mácza is - két-három ember munkáját ellátva vettek részt a marxizmus offenzívájában, a tudományos és művészeti közélet befolyásolásában. Még felsorolni is hosszú: hol és mikor fejtett ki az akadémián kívüli tevékenységet: 1926 és 1930 között a Társadalomtudományi Kutatóintézetek Oroszországi Szövetségének (egykori rövidítésben: RANION) munkatársa, majd egyik intézetének igazgatója;

6 s utóbb részt vesz a művészettudomá5 Az ILIJA (Insztyitut lityeraturi, iszkuszsztva i jazika) három szekcióból állt. Az irodalmi szekció vezetője (s egyben az egész intézet igazgatója) V.M. Friese, a nyelvtudományié R.O. Soor, a művészetié pedig 1928-tól Mácza volt (előzőleg Friese látta el ennek az irányítását is). Friese halála után az ILIJA direktora P.M. Kerzsencev lett. Öt A.V. Lunacsarszkij váltotta fel, a miniszteri posztról való ,Jeköszönése" (1929) után. A Kommunista Akadémiát 1934 szeptemberében feloszlatják. Az ILIJA azonban már pár hónappal korábban megszűnt. Máczát - MA. Lifsiccel együtt, aki akkor szintén az ILIJA munkatársa volt - ideiglenesen a Filozófiai Intézetbe irányítják; majd a Komakadémia végleges felszámolása után az önállóan működő Építészeti Akadémián (Akagyemija arhitekturi) nyer elhelyezést. 6

A RANION (Roszszijszkaja aszszociacija naucsno-iszszledovatyelszkih insztyitutov obsesesztvennih nauk) jellege, összetétele pártonkívüli volt. Mint felépítése is bizonyítja (a következő osztályokból, Uletve intézetekből állt: 1. irodalom, 2. archeológia és művészettudomány, 3. történelem, 4. jog, 5. filozófia, 6. közgazdaság), a társadalomtudományoknak hozzávetőlegesen ugyanazt a területét művelte, mint a Komakadémia. Azzal a különbséggel, hogy az aktuális művelődéspolitikát előkészítő és alakító Komakadémiával szemben, kutatásai elsősorban történetiek voltak. Mácza 1926. szept. 24-től került az archeológiai és művészettudományi intézetbe, 1929 őszétől (Friese halála után) pedig ő lett az intézet igazgatója. Az itt és a Komakadémián folyó munka részleteiről ld. a kötetünk függelékében közölt visszaemlékezéseket.