Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

Talán nem tévedünk, ha feltételezzük, hogy e formai érdeklődése tovább mélyült, gazdagodott a VHUTEMASZ-ban és VHUTEIN-ben végzett oktatómunkája során, amely szükségszerűen érintkezett hallgatóinak formai-technikai képzésével.

71 Mindez azonban még mindig távol áll a formalista iskola elméleti alapvetésétől, amely — a tartalmi vonatkozásoktól eltekintve — a művészet lényegét látta a formában, a megformálásban.

72 Nem kétséges, ez a sarkított koncepció szöges ellentétben állt Mácza szintetizáló, a műalkotás tartalmi és formai vonatkozásait egységes egészként értelmező szemléletével. S az is bizonyos, hogy érdeklődési körétől — tárgyukat tekintve is — távol estek a formalista iskola vizsgálódásai a költői nyelv s a poétika köréből. Annál közelebb álltak viszont hozzá azok, a főleg V. B. Sklovszkij nevéhez fűződő kutatások, amelyeknek a műalkotások szerkezete, a művészi építkezés technikája állt a középpontjában.

73 S vitázva bár, de kétségen kívül szimpátiával kísérte B. I. Arvatov törekvéseit is, aki „egyeztetni" kívánta a szociológiai iskola és a vele szemben álló formalisták törekvéseit.

74 Uitz Béla is rendszeres oktatómunkát végzett a főiskolán. 72 </ , r , ./ Az iskola programjának, tevékenységének részletes összefoglalását ld. Nyiro Lajos: Az orosz formalista iskola. In: Irodalomtudomány. Tanulmányok a XX. századi irodalomtudomány irányzatairól. Bp. 1970. 143-202.1. 73 * , , , Sklovszkij, Viktor Boriszovics (1893-), a formalista iskola egyik alapítója. Poétikai es elméleti tanulmányai mellett nagy hatást gyakoroltakor irodalom és a mozgókép (1923) s A próza elmélete (1925) című kötetei. Elemzései az alkotómunka folyamatából kiindulva tárják fel Sterne, Cervantes, Thackeray, L. Tolsztoj regényeinek szerkezetét, építkezését. Munkahipotézisének kialakulásáról ld. Érzelmes utazás. Bp. 1966. Egy személyes természetű adalék, amely a maga mikrofilológikus mivoltában támasztja alá Mácza fent emb'tett érdeklődését Sklovszkij módszere iránt. - 1970 nyarán, egy ízben szó esett köztünk Sklovszkij munkásságáról, s ekkor kiderült: nemcsak ismeri és becsüli, újságkivágatai között még negyven év multán is őrzi a Lityeraturnaja Gazeta 1930. január 27-i számában közzétett: Egy tudományos tévedés emlékműve című híres cikkét. Kivágattál a kezében Mácza rezignált együttérzéssel kommentálta az ideológiai élet bolsevizálásáért indított kampány hatására írt „önkritikát", amely megtagadta a szerző „formalista" múltját, s kifejezte készségét koncepciója „átértékelésére". 74 / „Vescsista" korszaka után (ld. 52. jegyz.) B. I. Arvatov a húszas és harmincas evek fordulóján még terminológiailag is - „forszoc" - (a ,/ormalista" és „szociológiai" jelzők összevonása) kihangsúlyozta ezt az „egyeztető-egyesítő" programját.