Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)
Botka Ferenc: Előszó
Hasonló szellemben folyt le néhány hónappal később, 1930 derekán a „filozófiai front" kritikája, amelynek középpontjában A.M. Gyeborin nézetei álltak. Az ugyancsak a Kommunista Akadémia plénumain lefolytatott, s a marxista filozófia „bolsevizálását" kitűző vita során így vált - koncepciójának mechanikus elemei miatt - Gyeborin is a „mensevizáló idealizmus" képviselőjévé. 56 Ilyen előzmények után került sor 1930 decemberében a művészettudomány helyzetének felülvizsgálására, amelynek elvégzésére Mácza János kapott megbízást. Becsületére legyen mondva, nem keresett bűnbakot. A kor szellemiségében mozogva ugyan maga is sürgette az elméleti állásfoglalások tisztázását. Fő feladatnak Marx, Engels és Lenin művészettel kapcsolatos megnyilatkozásainak elmélyültebb tanulmányozását, illetve alkalmazását szorgalmazta; elvi szinten vitatkozott néhány idealista és félmarxista állásponttal. Módszerként pedig a magukat marxistáknak vallók önkritikáját, korábbi nézeteik felülvizsgálatát és korrekcióját ajánlotta. S ebben maga is példát mutatott, felhíva a figyelmet korábbi köteteinek, elsősorban A mai Európa művészetének néhány mechanisztikus következtetésére, megközelítési módszerére. A vita azonban nem az általa javasolt úton indult el. A felszólalók egyremásra Mácza „tévedéseit" kezdték sorolni, benne látva az előző évek művészetelméletének vezető teoretikusát, s benne vélvén megtalálni a „művészeti front" Pereverzevét, illetve Gyeborinát. Az ülés végülis azzal a határozattal zárult: megbízzák Julia Janelt, az ILIJA irodalmi szekciójának főmunkatársát: készítsen új referátumot, amelynek középpontjában már Mácza munkássága áll. Összefoglalójának a megvitatására egy hónappal később, 1931 januárjában került sor. 57 Gyeborin, Abram Mojszejevics (1881-1963), filozófus, G.V. Plehanov követője, a Kommunista Akadémia Filozófiai Intézetének vezetője. 1924-ben bírálta Lukács Györgyöt a Történelem és osztálytudat messianisztikus koncepciója miatt. A Gyeborin koncepcióját megkérdőjelező 1929-es vita összefoglalását - különös tekintettel Gyeborin és Lukács György korábbi nézeteltéréseire - ld. Sziklai László: Lukács és a fasizmus kora. Bp. 1981. 111-116.1. 57 A két ülésszak összevont anyagát tartalmazó kötet (ugyancsak a Komakadémia kiadásában): 3a neHMHCKoe nct<yccTB03 H3H ne. (MaTepwanbt M ßnct<yccnn.) I"1OA. pea. K). HHenb. MocKBa 1932. 211 I.
