Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Függelék

Friese is nagyon sajnálta és önmagunkat okolta - későn jutott eszünkbe a meghívás. Én különösen sajnáltam (és sajnálom mostanig), és csak kis cikkben fejeztem ki hódolatomat a nagy művésznővel szemben.

20 Diego Riveraval másképp jött ki az összeköttetés. Ő itt maradt 1928 tavaszáig. Vele szintén a szállodájában találkoztam először (a Gorkij utcán, egy később lebontott házban). Szintén betegen találtam, bekötött torokkal, torokgyulladással. Neki is szokatlan volt a moszkvai ősz. D.P. Sternberg művész (aki még Párizsból ismerte) felesége (Lunacsarszkij közeli rokona) volt éppen nála — hozta az orvosságokat és készítette a meleg borogatásokat. Az első találkozás után következett a többi. Megkaptam tőle egyik freskójának fényképét (a cukorgyár munkásai). Amikor 1928 elején a Kommunista Akadémián vitát rendeztek az én bevezető előadásommal:^ képzőművészet az SZSZSZRben és a művészek feladatai, Diego nemcsak ott ült elejétől végig (a vita néhány napig tartott), de fel is lépett. Franciául beszélt. A vitát összefoglaló kötetben megtalálható beszédének jegyzőkönyvi kivonata (a gyorsírónők nem tudtak franciául). Később Diego Rivera cikket is írt a Kultúra és Forradalom című folyóiratban — az ahristákkal polemizált. (Ők voltak az okai, hogy a Lunacsarszkij által megrendelt freskója nem valósult meg.) Rivera aláírta az „Október" művésztársaság manifesztumát, amit Alfred Kurellával, A.P. Novickijjal (a Vhutemasz rektorával) együtt én is írtam-szerkesztettem. (Aláírták: a Vesznyin testvérek, A.A. Dejneka, Sz.M. Eizenstein, E.I. Sub - kinorendező -, a magyarok közül Uitz Béla, Tóth Viktor, Weiss Jenő — Uitz tanítványa — és mások.) Ebben az időben (1929) volt Moszkvában Le Corbusier is, aki - N.J. Kolli orosz architektorral — a Mjasznyickáján (ma: Kirov utca) épített. A Művészettudományi Akadémia (GAHN) zsúfolásig megtelt nagytermében tartott előadást, amelyikben bemutatta „öt princípiumát", rögtönzött rajzokkal kísérve. Én csak mint szerény hallgató voltam jelen a jelentős eseménynél. 1928 nyarán két hónapig Németországban voltam, Berlinben, Drezdában, Dessauban a legtöbbet. Itt ismerkedtem meg Ludwig Hilberseimerrel (építész); vendége voltam a Bauhausnak, ahol akkor már Hans Mayer volt az igazgató, akivel azután (a 30-as években) közeli barátságban voltam Moszkvában, ahol az Építészeti Akadémia lakásépítési osztályának volt a vezetője. Dessau20 A szerényen cikknek nevezett tanulmány a Revolucija i Kultúra (Forradalom és Kultúra) c. folyóiratban jelent meg: 1927. 2. sz. 65-70. Az itt közölt rajzok közül a Parasztháború sorozat Felkelés című grafikai lapja alapján készítette Mácza kötetünk egyik illusztrációját A kompozíció című fejezethez. (Ld. 308.1.)