Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

Botka Ferenc: Előszó

sokon esett át. Tegyük azonban rögtön hozzá: nem szerzőjük „következetlensége" miatt. Szellemi és politikai értelemben vett poziciója, célfeladatai kényszerítették egyre inkább rá, hogy ne távoli eszmények felvázolásával, hanem az élet közvetlen, gyakorlati kérdéseivel foglalkozzon, keresve a művészeti „front" valamiféle új, szocialista egységének a kialakítását. S ez egyrészt természetszerűen azt eredményezte, hogy kénytelen-kelletlen tompította - a meggyőződése szerint - elavult kifejezési formák iránti kritikáját, másrészről növelte a szocialista eszmeiség elől elzárkózó avantgárdé (főleg konstruktivista) törekvések bírálatát. Nézőpontjának változása a legfeltűnőbben a szovjet képzőművészet egyegy évi terméséről írt összefoglaló szemléiben érzékelhető. Az 1928-ról írott még egészen közel áll a vitán kifejtett programjához; az év legkiemelkedőbb értékeit az építészetben látja, s mondanunk sem kell, hogy szinte valamennyi: egykori konstruktivista tervező alkotása.

46 Az 1929-et mérlegre tevő tanulmány szemlélete azonban nem ennyire „elfogult".

47 Kiemeli ugyan az avantgarde hagyományokat követő és az ipari művészet műfajaiban (grafika, főleg plakát, textil és bútorgyártás stb.) kísérletező leningrádi IZORAM teljesítményét,

48 írásának egésze azonban már a képzőművészeti élet konszolidálá46 riyTM pa3BMTMH npocTpaHCTseHHbix HCKyccTB. KoMMyHucTMHecKaa aKaaeMMH EweroAHUK nnTepaiypbi M MCKyccTBa Ha 1929 rOA- 391—427. I. A tanulmány beszédesen vall Mácza egyre erősödő érdeklődéséről az építészet iránt, mint ami „a legszervesebben kapcsolódik az építés (a szocializmus építésének - B.F. megj.) általános terveihez", avagy másképpen szólva: „a legszorosabb kapcsolatban van azzal a valósággal, amely a proletariátus stílusát kialakítja." (A fent jelzett szemle: 407. I. ) A tanulmány egyébként M. Ginsburg, A.G. Mordvinov, a Vesznyin testvérek (Viktor és Alekszandr) s egy jereváni kollektíva - Alabjan, Kocsar és Mazmanyan - tervezését és épületeit dicséri. 47

riyTM M30. JlnTepaTypa n MCKVCCTBO 1930.1. sz. 29-42.1. 48 / IZORAM (Izobrazityelnoje iszkussztvo rabocsej malagyozsi - Munkás Fiatalok Képzőművészete), a húszas évek közepén alakult, és a VHUTEMASZ mintájára (ld. 8. jegyz.) egymást segítő és kiegészítő műhelyekből állt. Termelésük legjavát 1929 őszén mutatták be a Tretyakov képtárban. A szívéhez közelálló fiatalok munkásságával Mácza több ízben is foglalkozott: 1929-ben részletesen ismertette moszkvai kiállításukat, 1931-ben előadást tartott róluk az ILIJA (ld. 5. jegyz.) által rendezett vitaesten, majd egy évvel később kisebb könyvecskében elemezte elméleti nézeteiket és a műhelyeikben készült alkotások java részét. K MOCKOBCKOVÍ BbicTaBK6 neHMHrpaACKoro H30PAM. rienaïb M peBonioiiMH 1929. II. sz. 69-76.1. 06cy>KAeHne npaKTHKH H30PAM-3. Bonpocbi pasBUTun nponeTapcKoro MCKyccTBa. MocKBa 1931. 82-89, 114-116.1. JleHMHrpaACKMM H30PAM. MocKBa 1932. 42.1.