Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)
Botka Ferenc: Előszó
Tehát: a tömeget kifejező tömegművészetet; (annak) „dinamikus" vagy „dialektikus realista" módszerével! Nem visszatérni kell (Lunacsarszkij formulája: „vissza Osztrovszkijhoz" ellen), 41 hanem előbbre menni Cézanne-tól, Van Gogh-tól - előre. Az eddigi legnagyobb sikerek nem a festészetben, hanem a grafikában vannak: Käthe Kollwitz, Masareel. A festészetben (pedig) a falfestés — Diego Rivera. Itt kell keresni a további utat! A konstruktivizmushoz való viszony az én előadásomban így volt megfogalmazva: „Az ő konstruktivizmusuk (értsd: a formalista Gan csoporté) 42 tisztára technikai fogalom, méghozzá absztrakt értelmezésben. A mi konstruktív princípiumunk — ideológiai fogalom, és az indusztriális proletariátus pszicho-ideológiáját fejezi ki. Benne egyesülnek a mi indusztriális építkezésünk organizáltságának és tervszerűségének elvei, a történelmiség elvei." Ugyanakkor a mi konstruktív elvünk különbözik azoktól is, akik „elismerik, hogy a művészetet át kell itatni" a proletár ideológiával, de ezt a proletár ideológiát nem értik, mert úgy néznek rá, mint valamire, ami véglegesen készen van a popularizáló tankönyvekben." 43 Az előszóíró számára csábító feladat lenne, hogy biográfikus teljességgel végigkövesse az itt leírt koncepció további alakulását és a hozzá kapcsolódó viták hosszú sorjázását; nemkülönben szerepüket a szovjet művészi élet „konszolidációjában" és,rekonstrukciójában". Ez esetben részletesen méltathatná a szerzőnek a modern művészetek történetéről készített monografikus összefoglalását is, amely Az érett kapitalizmus korának művészete Nyugaton címmel gyakorlatilag a „nagy vita" Utalás A.V. Lunacsarszkij 1923-beli - A.Ny. Osztrovszkij születésének százéves évfordulójára írt - cikkére, amely a jubileum ürügyén hangott adott a szovjet színházművészet iránti elvárásoknak is. Elítélte a futuristák hagyománytagadását, s A.J. Tairovra célozva a „színházi" színház helyett az ,irodalmi" színház mellett állt ki. Végkövetkeztetésként A .Ny. Osztrovszkij demokratikusan elkötelezett munkásságát és műveinek realizmusát állította példaképül a szovjet drámaírók elé.06 AnexcaHApe HMKOnaeBHse OCTPOBCKOM M no noBOAY ero. — A.B. JlyHanapcKufi : O TeaTpe M ApaMaTyprnn MocKBa 1958. T. I, 236-248.1. 42 Alekszej Gan - az orosz konstruktivizmus egyik elméleti szakirója. Legismertebb műve az 1922-ben, Tverben megjelent Konstruktivizmus című tanulmánykötet. (Részletközlését ld. A konstruktivizmus. Szerk., bev. R. Bajkay Éva. Bp. 1979. 96-101. 1.) Munkásságáról ld. Mácza: Esztétika. 271-272.1. 43 Ld. 2. jegyz.
