Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 2. Alkotó módszer és művészi örökség (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1982)

3. A műalkotás eszméje és a képmás

len kifejezni e „remegést" előidéző mozzanatok hangsúlyozása útján. Ebben az értelemben Visnu átmeneti típus a megszemélyesített képmáshoz vezető úton. A cselekvés-képmás típusai „tisztább" formában jelentkeznek azon nagyszámú festményen, amelyeket — tárgyuk szerint — mitológiai, történelmi, vallási stb. csoportba szokás osztani. Erről a típusról lesz még alkalmunk szólni a művészet anyagának problematikájánál. Ezért itt most a cselekvés-képmás típusának csupán egyik válfajával szeretnénk részletesebben foglalkozni. Amikor a művész képmásba ülteti át az eszmét, amely valamely történelmi, hétköznapi vagy legendás eseményhez kapcsolódik, rendszerint ennek az eseménynek egy mozzanatát, egy epizódját ragadja ki (vagy teremti meg kombináció útján), s ennek révén igyekszik kimutatni mind magának az eszmének, mind a benne visszatükrözött valóságnak bonyolultságát, összetettségét — annyiban persze, amennyiben a művész osztálymeghatározott tudata képes megragadni ezt a valóságot. Amikor Bastien-Lepage megfesti a falu békés, idilli életének képét, mégpedig kispolgári tudatának sajátos felfogásában, nincs szüksége arra, hogy több olyan mozzanatot beszéljen el, amely „bizonyítaná" ezt az „idillt". A hétköznapiságában ábrázolt természet széles háttere előtt közelről ábrázolja azt a jelenetet, amelyben a félszeg parasztlegényke szerelmet vall egy — a vele szemben, nekünk háttal álló - lánykának.

11 Egy másik festő, Bastien-Lepage kortársa és elvbarátja, Alfred Roll, aki Zola Germinaliának hatására festette A szénbányászok sztrájkját, képén ugyancsak kiemel egy adott mozzanatot; a bányaigazgatóság épülete előtt összegyűlt tömeget ábrázolja: munkásokat és családtagjaikat, amint a csendőrök hátul álló fészerekhez szorítják őket, a tömeget, amely elgyötört, de aktív ellenállásra kész emberekből áll. (Az egyik figura gyűlölettel telten nézi a hatalom képviselőit, egy fiatal munkás követ emelt fel, és a mellette álló felesége tartja vissza az „erőszaktól" stb.) Az ilyen példákat, ismételjük, a végtelenségig sorolhatnánk. Mivel e munkában nincs rá lehetőség, hogy részletesen foglalkozzunk a „cselekvés-képmás" ábrázolási lehetőségeinek valamennyi változatával, csak fő típusait említjük meg. 1. Egy-mozzanatos elbeszélés, a tematika időbeli és térbeli egysége alapján, a szüzsémotívumok és a személyek számának minimumra csökkentésével, — rendszerint a mindennapi élet, a történelem, a mitológia epizódjait ábrázolja stb. A mi példáink közül: Bastien-Lepage falusi ^Lásd a Falusi szerelem című képet a moszkvai Puskin Képzőművészeti Múzeumban.