Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 1. Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Botka Ferenc: Előszó

Talán furcsa, de tény, hogy Mácza potenciális ellenfelei, a proletárírók teoretikusai, nem reagáltak azonnal a műre. Feltehetően azért, mert a könyv - külföldi témájából adódóan — nagyrészt kívül esett a kor „húsbavágó" öszszecsapásainak körén. A válasz azonban itt sem maradt el. A RAPP elméleti folyóirata, amely a szervezet elnevezését választotta címűi, 1931-ben terjedelmes tanulmányban „zúzza porrá" Mácza egész „módszertanát". Szerzője — Mácza egy volt aspiránsa, M. M. Mihajlov, aki a szociológiai iskola főalakjának, V. Pereverzevnek a bírálata kapcsán felfedezte, hogy a mechanikus gondolkodásnak nemcsak Plehanov és követőinek az írásaiban találhatók meg nyomai, hanem egykori aspiránsvezetőjének cikkeiben, könyveiben is. Sőt! Nemcsak ezek a vonatkozások, hanem olyan gondolati párhuzamok is, amelyek egyenesen A. A. Bogdanov és N. N. Buharin munkásságával hozhatók kapcsolatba. S bírálni kezdte - a „keretet." El kell ismerni: hiba nélkül, logikusan, pontos idézetekkel. Csak hát a végkövetkeztetés — az a már ismert fürdővíz és gyermek közti összefüggés példatárát gyarapítja.

36 S jöttek évek, nem is olyan sokára, amikor a fenti nevek nagyon-nagyon rosszul kezdtek csengeni, s velük, az ő műveikkel együtt süllyesztőbe került Mácza János kötete is. (A visszhang útja, kis eltolódással, de ezen az oldalon is bezárult.) Hogy azonban csak a hivatalos listákon, annak bizonyításául elég lesz talán pusztán megemlítenünk, hogy a hatvanas évek végén (tehát ,,harrninc év múlva") e sorok írójának aspiránsvezetője, A. I. Metcsenko, a Moszkvai Állami Lomonoszov Egyetem tanszékvezető professzora és vizsgáztatói: Sz. M. Petrov és J. I. Ovcsarenko professzorok — valamennyien tisztelettel és elismeréssel emlékeztek Mácza elfeledett — eltemetett munkájára, s kifejezetten ragaszkodtak ahhoz, hogy a húszas-harmincas évek magyar proletárirodalmáról készült dolgozatunk egyik opponense — éppen Mácza János legyen. Az Irodalom és munkásosztály Nyugaton — a néhány évvel később megjelent Alkotó módszer és művészi örökség című tanulmánykötettel együtt Mácza esztétikai gondokodásának legjellegzetesebb motívumait foglalja össze. Korszerű eszmeiség és ennek megfelelő művészi forma - némi leegyszerűsítéssel így jellemezhetnénk e koncepciót, amelynek tartalmi-ideológiai vonatkozásait jelen kötetünk, formai kérdéseit pedig az utóbb megjelent mű fejti ki részletesebben. E munkák szoros összefüggését és egymásra épülését felismerve vállalta a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Népművelési Propaganda Iroda a két könyv ma36 Mnxaíí/iOB, A.: K KPMTMKB MexaHucTMHecKoií MeToaonormi Maua. PAnn 1931. 2. sz. 54-82., 3. sz. 62-83.