Mácza János: Eszmeiség–avantgarde–művészet 1. Irodalom és munkásosztály Nyugaton (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Függelék

3. A forma problémáinak kérdésében az egyik csoport a fő figyelmet a művek szociális tartalmira és ideológiai beállítottságára fordította, és tartózkodott a forma területén mindenféle kísérletezéstől; nehogy az gyengítse az irodalmi művek propagandisztikus hatását. A második csoport viszont fő figyelmét éppen a forma problémáira irányította. A fenti kérdésekről folyó vita — a Kommunisták Magyarországi Pártja Központi Bizottságának aktív közreműködése mellett — az első csoport javára dőlt el. E határozat egész sor kedvező eredményt hozott. Következményeként a magyar irodalmi csoport viszonya elevenebbé és szorosabbá vált mind a párttal, mind az emigrációs tömegekkel. Ettől kezdve a magyar irodalmi mozgalom a párt és a dolgozó tömegek közvetlen vezetése alatt áll. A proletárírók bebizonyították, hogy ideológiailag érettek, s hogy a magyar forradalmi irodalmon belül joguk van a vezető szerepre. Ez a harc jelentős mértékben elősegítette a szövetség tagjainak ideológiai tisztánlátását is.* * Lityeraturnaja Gazeta 1930. október 29; 50. sz. 2.