Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése

ért. Igaz, hogy kora reggeltől késő estig el vagyok foglalva. Kenyérkeresés, kémiai munkák s mi egyéb, - megtöltenék alaposan egy napot, de nincs oly rengeteg örömöm, hogy könnyelműen lemondhassak arról az örömről, - veled, legalább levélben, legalább a távolból gondolatban beszélgetni. Most csak a következőket akarom írni. Nagyon nagy örömet szerez nekem, ha neked egy pár könyvet küldhetek. Most, emlékezve arra, hogy szereted a francia rajzokat, küldök neked szeretettel egy album Daumier-t. Valamit a szívnek. S magamra gondoltam, görög olvasásainkra, mikor nem tudtam ellenállni a kívánságnak, hogy ezt az elragadó epigramma antológiát színed elé helyezzem, mert úgy sincs senki, aki több örömöt tudna találni benne, mint te. Kérlek fogadd azzal a szeretettel és örömmel, amivel küldöm. Már régen csak az alkalomra vártam, hogy valaki magával vihesse. De azonkívül is, ha bármi könyvet szeretnél, kérlek írj egy sort nekem. Én itt mindent meg tudok szerezni, még francia' könyveket is, - s tudod milyen öröm nekem, neked elintézni valamit. Azonkívül nekem semmi megterhelés itt könyvet vennem, mert kikereshetem a legolcsóbb lehetőséget, s pénzem hála Isten is több van, mint amennyi kell. Szerezd meg nekem az örömet, írd meg, mit küldhetnek neked v. feleségednek. Másodszor. Kedves feleséged, kinek hálásan köszönöm az íródeák szolgálatot, már majdnem kilátásba helyezte, hogy az idén kijöttök hozzánk. Ez a látogatás nálunk véleményem szerint kötelességed. Évek hosszú során át úgy éltünk, mint testvérek. Három éve nem láttuk egymást. Én nem mehetek hozzátok, tehát világos, hogy nektek kell jönni hozzánk. Az utazás nem oly rettenetes és nem oly drága. Bécsből Innsbruckon át Bregenzbe a legrövidebb. Mi elétek megyünk Innsbruckig vagy Bregenzig, s onnantól kezdve a mi vendégeink vagytok. Van szép lakásunk, ahol elfértek, van háztartásunk, - egy pár gyönyörű hetet gyönyörűen eltölthetünk ezen a szép darab földön. Bejárjuk a Schwarzwaldot, meglátogatjuk a szép szomszéd városokat, Heidelberget, Wormsot, Speyert, - s egy kicsit megint utazol, látsz, felfrissülsz a majdnem béke világban, hol még aránylag kis számokkal dolgoznak, s zavartalan nyugodt az egész környezet. Nekünk egyforma öröm akármikor jöttök, májusban, júniusban, júliusban, augusztusban, szeptemberben - és így tovább. Itt az augusztus a vakáció, ha akkor jöttök, van a legtöbb szabad időm, - de számodra van elég szabad időm, akármikor jössz is. - Ne erőltesd meg energiádat a nékem való írással. Jó, ha tudom, hogy még közünk van egymáshoz, s még jobb, ha örülhetek a viszontlátásnak mielőbb, ölellek szeretettel, s műiden jót kívánok neked, s üdvözlöm melegen ismeretlenül is feleségedet. Remélem nem sokáig mondom, hogy ismeretlenül. Aladárt köszöntsd nevemben. Isten veled. Vilid