Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése

1. Fogaras, 1910. április 5. Igen tisztelt Uram! Csak most könyvének alapos áttanulmányozása után mondok köszönetet önnek azért a szokatlan élvezetért, melyben részesített. Sejtelmem sem volt, nem lehetett, hogy ily gyönyörű dolgot fogok olvasni: minden lapját növekvő elragadtatással olvastam. Mennyi szeretet! milyen eredeti, egységes felfogás! Mennyi tisztelet és áhítatosság XcúKpamva -napovroo. Hogy kifejezzem elragadtatásomat, olyan szavakat kellene találnom, amilyeneket csak ön tudna írni, vagy Platón Sokratesről - nem az én szkeptikus, lelkesedéshez nem szokott tollam. Mégis szeretnék írni az ön könyvéről, (talán írok is a Nyugatnak): addig is fogadja ön legnagyobb hálám és tiszteletem kifejezését gyönyörű munkájáért. Mégegyszer mondom; minden várakozásomat, minden reményemet felülmúlta. Ki sem mondhatom mennyire örülök, hogy önnel megismerkedhettem hacsak ily távolból is. Hacsak ily távolból is, barátságos kézszorítást küld tisztelő híve és hálás olvasója Babits Mihály 2. Fogaras, 1910. május 30. Igen tisztelt Uram, bocsásson meg, hogy csak most felelek, megköszönve kedves levelét és becses értekezését, melyet oly szíves volt nekem megküldeni.