Gál István szerk.: Babits Mihály – Szilasi Vilmos levelezés (Dokumentumok) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1980)

Babits Mihály és felesége és Szilasi Vilmos és felesége levelezése

zom, úgy be van osztva a nap, hogy alig veszem észre, megint este van. Vili egész nap a gyárban van persze, nem jut különben semmihez. így múlnak itt a napok, számolom őket, de nem tudom, meddig kell számolni. Az úton hazafelé talán Firenzébe megyünk, nagyon örülnék neki, ha nem gondolnék arra, hogy Vili számára megint időveszteség. írjál szivem egyszer, olyan gyorsan tudsz írni, és nekünk olyan örömet szerzel vele. Sokszor ölellek és csókollak, Mihályt szívből üdvözlöm Lilid 90. Susine-Gjurgjenovác, [1927.] február 3. Drága Miskám! Mondanom se kell mennyire örülök, hogy Baumgarten téged választott ki végrendelete végrehajtójának. Végre egy látható jele annak a hálának, mellyel neked az egész magyar nemzet tartozik. Főleg annak örülök, hogy lehetőséget kaptál a magyar irodalom egész fejlődésére befolyást gyakorolni s - amire talán még ember soha annyira nem született, mint te, - a jövendő irodalmi generáció nevelője lenni. Bizton nagyszerű institúciót fogsz csinálni abból az alapítványból, olyat, amely nemcsak kitűntetősdi játék, hanem válóban megmentője a legnagyobb irodalmi és szellemi javaknak. örömemet csak tetőzi, ha talán neked is, a legeslegméltóbbnak, jut annyi, hogy életed gondjain valamit enyhítsen, és egy kis függetlenséget és gondtalanságot biztosítson neked. - Örömemet ellenben nagyon leszállította, - és ez az az ok, amiért írok neked, - anyósom ma érkezett levele, amelyben egész váratlanul arról értesít, hogy rám való hivatkozással hozzád fordul Déry Tibor érdekében. Azt nem tilthatom meg senkinek, - főleg ha nem kérdez, hogy mit tegyen, mit ne, - de a rám való hivatkozás ellen határozottan tiltakoznom kell. - Déryről való véleményemet ismered, - azt nem is akarom dezavuálni. Én őt rendkívüli tehetségnek és nagyszerű embernek tartom, szeretem müveit, bámulom erkölcsi bátorságát, kitartását, meggyőződés hűségét - de még álmomban se jutott volna eszembe téged meggyőződésben kérdésben bárhogyan is befolyásolni akarni, s meg is vagyok róla győződve^ és ez irántad való tiszteletemnek egyik nagy motívuma, - hogy te minden oly befolyás számára hozzáférhetetlen vagy. Hosszú barátságunk egyik alapja egymás meggyőződéseinek teljes tisztelete. S nem hogy veled szemben nem, de soha senkivel szemben sem gyakoroltam a lelkiismereti kérdésekben való befolyásolás un-