Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

DEBRECENI DIÁKÉVEK

KIVONAT A DEBRECENI REFORMÁTUS GIMNÁZIUM ÖNKÉPZŐKÖRÉNEK JEGYZŐKÖNYVEIBŐL a Debr. Ref. Főgimn. Önképzőkörének 1916. február 12-én tartott IX. rendes heti gyűléséről. 6. A titkár felolvassa az Emlékvár romjai c. „Emlék" jeligéjű verset. 7. A jeligés verset bírálja Gulyás Pál. VI. o. Az alapbíráló szerint ez a költemény érzelmeket fejez ki, a költő érzelmeit egy várrom felett. A költemény szimbolikus, jelképes költemény, ez pedig már nem ezé a koré, hanem a régibb koré. Két utolsó sora egy kissé homályos, de azért meg lehet érteniTartalom és előadás szempontjából egy pár homályos rész kivételével megfelelő. Rímei nagy részben tökéletesek. A költeményben felemlített harang csendülése finom zenei hangot ad a költeménynek, ami igen nagy előnye a versnek. A bíráló nem foglalkozott a költemény nyelvével. Azt nem helyesen jegyezte meg, hogy a költő elfogultan írt, azért nem természetes, mert éppen akkor kellene természetesnek lenni. A végefelé a bírálatnak az látszik, mintha már unná a bírálást. Különben a bírálat elég jó. A vers nagyon élvezetes, de, hogy jelképesen ír az annak a jele, hogy nagy impresszionistává fog kifejlődni. Mind a jeligés verset, mind pedig a bírálatot egyhangúlag megdicsérik. Jegyzőkönyv Elnök: Tőrös László. Jegyző: Űri Sándor. A jeligés vers szerzője: G. Szabó Lőrinc VI. o. Több szám nem lévén elnök a gyűlést bezárja. K. m. f. Tőrös László elnök Űri Sándor jegyző