Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)
A FORRADALMAK ALATT ÉS UTÁN
Szeptember 9. Barátom, jól lehet már itt Pesten élni! Mivel pénzt éreztem mozogni a zsebemben, ott hagytam a menzát néhány napra, és az Astoria-pincében ettem. És ittam. Ez engem egész jól hangolt, és a világnézetem is sokkal derűsebb. Ma van St. Mallarmé halálának évfordulója (1898), és anélkül hogy gondoltam volna erre, tegnap nagy vergődések után lefordítottam egy új Mallarmé-verset, a Soupirt: nagyon jól sikerült. Még egy Bierbaum-novellát is olvastam tegnap, a Hanns Wurst und der Riese Rumbo címűt. Igen fura, érdekes. Már 13-án megnyílik az Opera. 20-án egy nagyszabású Idegen Est lesz, olyan vegyes felvágott az angolok, franciák, olaszok, románok stb. számára. A műsoron ott áll az is, hogy a közönség frakkban jelenjék meg. Egyszóval szörnyen szép lesz. Tegnap hozzájutottam 4 üveg finom borhoz; egész délután ittunk Babitsosai (vajon így kell-e ezt írni?). Igen, még egy üveg császárkörténk is akadt! Persze te nem bírod értékelni kellően ezt a kincset. Hiába morogsz: könyvért és borért sose fogom sajnálni a pénzt. — Komjáthy Aladárnak valami segédtanári állása került Újpesten, most már ritkán találkozni vele. — Adyné nagy beteg volt, a régi tüdőbaja vagy mije jött elő, de már jobban van. Mihály vett egyszer neki egy tábla csokoládét, de elég smucig volt, mert csak 40 K-t adott ki érte. — Örá nagyon rá fog járni a rúd, persze igazságtalanul; Szabó Dezsőék igen csúful bánnak vele, és neki még védenie se lehet magát. Pénze is kevés van, és nem keres semmit se hozzá. A Nyugat talán télre megindul, legalább Osvát így szeretné. Ez az Osvát nagy egy marha ám ! (Pali, csak nem fogsz rám megharagudni az ilyen pletykákért?) Most 11 óra van. Szabó Dezső, a drusza-úr elrohant egy könyvkereskedésbe. Vannak néha olyan könyvvásárló-rohamai, mint nekem, és ilyenkor nem bír vele egy isten se. Pedig itt nem olyan sok isten tartózkodik most; mindössze Lendvai, Sztrókay, Kosztolányi és még két ismeretlen nagyság alkottak egy cigarettázó ötszöget, nagy hévvel vitatkozva azon, hogy Farkas Pál, vagy Berzsenyi írt-e jobb verseket? Hát Szabón és Kosztolányin kívül igazán ronda társaság ez! Az újságírókat én nem ismerem. Semmi szemtelenség nincs a megvetésemben, mert teljesen indokolt és jogos. Valószínűleg lesz a napokban végre a Szövetségnek is egy nagyszabású matinéja a Nemzeti Színházban. Igaz ugyan, hogy már két hete tárgyalnak erről, és még mindig a levegőben lóg az [másfél sor kivágva].