Kabdebó Lóránt szerk.: Érlelő diákévek. Napló, levelek, dokumentumok, versek Szabó Lőrinc pályakezdésének éveiből, emlékezések az 1915–1920–as évekről (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1979)

A FORRADALMAK ALATT ÉS UTÁN

Én itt tanításból élek. Elég rossz üzlet. Ha véletlenül hazajö­veteledkor Pesten utazol át, — ugye szó se fér hozzá: okvetlenül felkeresel! Majd itt élsz te is; az itteni egyetem mégis egészen más, mint a debreceni. És megélni mindig meglehet. Nálunk egy csapással minden megváltozott; ha az egyetemről írok, egyúttal értheted mindenre. Üj kinevezett tanárok között van­nak Jászi és Babits is. Hanem egy nagy szomorúságot is kell írnom. Talán hallottad, hogy jan. 28-án meghalt Ady Endre. (Kaffka Margit a múlt év de­cemberében meghalt.) Halálával persze mindenki magasztalta, a nemzet halottja lett; a Nemzeti Múzeum lépcsőiről temették óriás tömeg előtt. Nagyon szép volt az egész. Most aztán nagy az Ady­kultusz az egész országban. (No, nem olyan nagy, ti. az utóbbi.) írjál kedves Géza, ha hozzájutsz. Címem Bpest, VI. Podma­niczky u. 31. III. 16. (Graf Ferenc úrnál.) Vagy még inkább láto­gass meg egyszerre váratlanul. A viszontlátásig szeretettel üdvözöl Lőrinc BÉKÉS ISTVÁN ÜZENETE SZABÓ LŐRINC SZÁMÁRA Budapest, 1919. március 22. Ugye Lőrinc, természetesnek találod, hogy ma, még most, rög­tön felkerestelek. Holnap, nem tudom, jöhetek-e, így hát kérlek, keress fel még ma 7—8 között a lakásomon. Szakíts a régi szokás­sal. Most majd úgyis sok mindennel szakítani kell. Különben, utá­nam az özönvíz! Ölel B. Pista ÜZENET SZABÓ LŐRINCNEK Kedves Lőrinc, csak azt akartam tudomásul adni — hazafelé tartván —, hogy örvendj gonosz szívedben, mert Laczkó úr heti egy órán Baudelaire-t fogja tárgyalni és heti hármon pedig L'esprit de la literature fran­çaise címen tart előadást, Babits úr heti 2 órán tart Ady-szemináriu-

Next

/
Oldalképek
Tartalom