Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)
Irodalmi és művészeti irányzatok
lyekről úgy vélekedett, hogy azokat már megoldotta az ,,új ember" világnézetéről hangoztatott közhelyekkel. Igaz, ez az ,,új ember' tovább harcolt a háború ellen, s ennek az volt a következménye, hogy a folyóiratot betiltották, rendőrügynökök vették megfigyelés alá munkatársait stb., de a háború fokozatosan elvonttá vált, és merőben irodalmi jellegű lett. Ez idézte elő a csoport első szakadását, amikor néhányan kiléptek belőle, s agitációs és propagandisztikus irodalommal kezdtek foglalkozni. De a csoport mozgalma ugyanakkor erősödött is: új folyóiratot szervezett MA címmel. Az irodalmárokhoz több új képzőművész csatlakozott: fiatal kubisták, expresszionisták, neoprimitivisták; képtárat alapítottak, tanfolyamokat, estéket, színházi stúdiót szerveztek. A mozgalom megélénkült, de esztétikai jellege még inkább kidomborodott. Az Októberi Forradalom sok új témát hozott, de főleg a szépirodalomban; különösebb hatása a „MA-forradalmárok" világnézetére nem volt megfigyelhető. Ennek az az oka, hogy a háború alatt az orosz forradalmi mozgalomról csak a legfantasztikusabb és hazug hírek jutottak el Nyugatra, s még ez a híranyag is kevés volt. Ezen kívül a MA tagjai marxista képzettség híján nem tudták helyesen értékelni a forradalom tényének jelentőségét, noha a legelképesztőbb kommentárokat írták róla. A proletárforradalom szemmel látható hatása a MA-csoport (egyébként akkor már „aktivisták") világnézetére 1918 második felében kezdett érvényesülni, amikor a hadseregben már elkezdődnek a tömeges lázadások, amikor Oroszországból viszonylag részletes hírek kezdenek érkezni az orosz proletariátus harcáról, és amikor Magyarországon lezajlik az „első forradalom"; a háborús front felbomlása, a szociáldemokrácia és a burzsoázia koalíciójának győzelme. Szovjet-Oroszországból hazatér a hadifoglyok tömege, elkezdődik a kommunista, forradalmi propaganda — mindezeknek a hatására megváltozik az aktivisták véleménye a forradalomról, a proletariátus szerepéről és a művészet szerepéről. Az aktivisták végre kénytelenek voltak elismerni, hogy az emberiség felszabadításának és a világnézeti forradalomnak egyenes útja a proletárforradalom. A művészeti-szépirodalmi kiadványok mellett megjelennek a MA rendkívüli politikai számai, amelyekben egyebek közt részleteket közölnek Lenin Állam és forradalom című munkájából, közzé teszik Az OSZFSZK alkotmánya szövegének fordítását, Liebknecht és Rosa Luxemburg cikkeit. A csoport azt hirdeti, hogy a szociáldemokrata párt vezérei elárulták a proletariátus ügyét, hogy az „első forradalom" a polgári ál-demokrácia győzelme stb.