Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Irodalmi és művészeti irányzatok

lyekről úgy vélekedett, hogy azokat már megoldotta az ,,új ember" világnézetéről hangoztatott közhelyekkel. Igaz, ez az ,,új ember' tovább harcolt a háború ellen, s ennek az volt a következménye, hogy a folyóiratot betiltották, rendőr­ügynökök vették megfigyelés alá munkatársait stb., de a háború fokozatosan elvonttá vált, és merőben irodalmi jellegű lett. Ez idézte elő a csoport első szakadását, amikor néhányan kiléptek belőle, s agitációs és propagandisztikus irodalommal kezdtek fog­lalkozni. De a csoport mozgalma ugyanakkor erősödött is: új fo­lyóiratot szervezett MA címmel. Az irodalmárokhoz több új kép­zőművész csatlakozott: fiatal kubisták, expresszionisták, neoprimi­tivisták; képtárat alapítottak, tanfolyamokat, estéket, színházi stú­diót szerveztek. A mozgalom megélénkült, de esztétikai jellege még inkább kidomborodott. Az Októberi Forradalom sok új témát hozott, de főleg a szép­irodalomban; különösebb hatása a „MA-forradalmárok" világnéze­tére nem volt megfigyelhető. Ennek az az oka, hogy a háború alatt az orosz forradalmi mozgalomról csak a legfantasztikusabb és hazug hírek jutottak el Nyugatra, s még ez a híranyag is kevés volt. Ezen kívül a MA tagjai marxista képzettség híján nem tudták helyesen értékelni a forradalom tényének jelentőségét, no­ha a legelképesztőbb kommentárokat írták róla. A proletárforradalom szemmel látható hatása a MA-csoport (egyéb­ként akkor már „aktivisták") világnézetére 1918 második felé­ben kezdett érvényesülni, amikor a hadseregben már elkezdőd­nek a tömeges lázadások, amikor Oroszországból viszonylag részletes hírek kezdenek érkezni az orosz proletariátus harcá­ról, és amikor Magyarországon lezajlik az „első forradalom"; a háborús front felbomlása, a szociáldemokrácia és a burzsoázia koalíciójának győzelme. Szovjet-Oroszországból hazatér a hadifog­lyok tömege, elkezdődik a kommunista, forradalmi propaganda — mindezeknek a hatására megváltozik az aktivisták véleménye a forradalomról, a proletariátus szerepéről és a művészet szerepéről. Az aktivisták végre kénytelenek voltak elismerni, hogy az embe­riség felszabadításának és a világnézeti forradalomnak egyenes útja a proletárforradalom. A művészeti-szépirodalmi kiadványok mel­lett megjelennek a MA rendkívüli politikai számai, amelyekben egyebek közt részleteket közölnek Lenin Állam és forradalom cí­mű munkájából, közzé teszik Az OSZFSZK alkotmánya szövegé­nek fordítását, Liebknecht és Rosa Luxemburg cikkeit. A csoport azt hirdeti, hogy a szociáldemokrata párt vezérei elárulták a pro­letariátus ügyét, hogy az „első forradalom" a polgári ál-demokrácia győzelme stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom