Mácza János: A mai Európa művészete (1926) (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1978)

Botka Ferenc: Előszó

Ha mindehhez hozzátesszük, hogy 1926-ban, Moszkvában jelent meg s az év egyik legnagyobb visszhangot keltő kiadványa volt — ez fokozhatja az iránta való érdeklődést, de még nem indokolhatja az orosz változat magyarra való visszafordítását és költséges újrakiadását. Az indok nem a történelmi érdemek s nem is az egykori megjelenés külső körülményeiben rejlik, hanem A mai Európa művészeíé-nek azon belső értékeiben, amelyek jelentős része ma is — a mű megjelenése után több, mint ötven esztendővel — friss és gondolatébresztő; s bizonyos mértékig — mindenekelőtt a művészi jelenségek megközelítésében, magyarázatában és értelmezésében — különbözik attól, amit eddig könyvkiadásunk jóvoltából az avantgárdé-irodalomból megismerhettünk. Természetesen a kötetben megtestesülő immanens értékek mellett — bizonyos életrajzi és történeti szempontok is indokolják A mai Európa művészeté-nek újrakiadását. E kötet ugyanis fordulatot jelentett Mácza János alkotómunkásságában; figyelmét, kutatásait tartósan a képzőművészetek felé irányította, megalapozva azokat az elméleti előtanulmányokat, amelyek utóbb esztétikai szintézisének alapjává váltak. Az életrajzi momentumokon túlmenően A mai Európa művészete ugyanakkor egy tágabb folyamatban része a szovjet művészetelméleti gondolkodás fejlődésének, egyedülállóan érdekes dokumentuma a marxizmus és a korszerű művészi gondolat találkozásának, amely oly sajnálatos módon szakadt meg a harmincas években, s amelynek rehabilitációja és termékeny kibontakozása csak napjainkban vált általánossá. A recepció kezdete, Mácza művei Magyarországon Mácza János alkotómunkásságát eléggé véletlenszerűen s nem egyszer esetleges sorrendben és részleteiben ismerte meg a hatvanas évek kezdetétől irodalom- és művészettörténetünk. Legelőször fordítói és szerkesztői munkásságára figyeltek fel, arra a szerepre, amelyet Majakovszkij magyar tolmácsolásában s a szovjet irodalom népszerűsítése terén végzett a húszas évek elején a csehszlovákiai kommunista párt magyar nyelvű napilapjában, a Kassai Mwnkás-ban.

3 kötete: Az új festészet története. 1770—1925. A nyugat-európai festészet kialakulása. 1926. 171 1. — és Kassák Lajos tanulmánya is: Az új művészet él. = Korunk, 1926. március (2.) sz. 89—102 1. Újraközlése: K. L.: Az izmusok története. 1972. 7—29. 1. (amely a konstruktivizmus programja, de a többi avantgárdé áramlatot elutasítja.) 3 L.: Botka Ferenc: Majakovszkij első magyar fordítója. = Elet és Irodalom 1959. 18. sz. 7. 1., Uő: Majakovszkij Magyarországon. — Tanulmányok a magyarorosz irodalmi kapcsolatok történetéből. Bp. 1961. 3. k. 57—93. 1., Botka Ferenc: Kassai Munkás 190Ï—1937. Bp. 1969. 587. 1.