Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Remete László: Dienes László szerepe a Korunk társadalomtudományi arculatának kialakításában
„Kultúrkrónika rövid hírekben" című része felelt meg. A századeleji lap „Könyvszemléje" után a „Viták, észrevételek" következtek, a Korunk „Szemlé"-je után pedig a számok többségében a folyóirat betiltásáig tért visza az előbbivel azonos „Disputa" rovat. E formális, külsődleges, nem egészen sajátos rokonvonásnál érzékletesebben illusztrálja a két kiadvány közti összefüggést több mint húsz szerző azonossága. Maga Dienes 1919 előtt hét írással, önálló cikkekkel, könyvismertetéssel, fordításokkal szerepelt a Huszadik Század lapjain, mellette a Korunk-nak éppen szociológiailag legtermékenyebb tanulmány- és cikkírója, Turnowsky Sándor nevét ugyancsak mintegy féltucat írás alatt találjuk meg a régi Huszadik Század-ban, ahol a Korunk első évfolyamaiban ugyancsak többször szereplő Benedek Marcell az előbbieknél is gyakoribb szerző volt. Ugyancsak Dienes szerkesztése idején 1926-tól 1931-ig jelentkeztek a Huszadik Század egykori gárdájából a Korunk-ban alkalmi, vagy visszatérő íróként Aradi Viktor, Balázs Béla, Benedek Marcell, Braun Róbert, Bölöni György, Czakó Ambró, Dániel Arnold, Doktor Sándor, Faludi Iván, Földessy Gyula, Hatvány Lajos, Jászi Oszkár, Kőhalmi Béla, Molnár Antal, Ormos Ede, Polányi Károly, Seltmann Rezső, Vámbéry Rusztem. Az 1919-ig megjelent Huszadik Század egykori munkatársaiból toborzott gárda névsora némileg tovább bővült Dienesnek a laptól való 1931-es megválása után, ugyanis ekkor, Gaál Gábor kizárólagos szerkesztése éveiben bukkan fel a Korunk hasábjain egy vagy több írással Franyó Zoltán, Hollós József, Lukács György, Madzsar József neve. A felsoroltak némelyike az egykori Társadalomtudományi Társaság legaktívabb tagja volt. Jászi Oszkár a századeleji szociológiai mozgalom vezéralakja, a Társaság elnöke, a Huszadik Század főszerkesztője, Braun Róbert az első tudományos szociográfiák szerzője a Társaság szociográfiai szakosztályának megteremtője, Polányi Károly, a Társaság támogatását élvező Galilei-kör egykori elnöke ugyancsak rendszeres cikkírója már a Huszadik Század-nak, ahol az agárászociológus címet mindenekelőtt Dániel Arnold érdemelte ki, az eugenikusét Madzsar, a zeneszociológusét Molnár Antal, a vallásszociológusét Czakó Ambró és az irodalomszociológia tekintélyei közé számított már a tízes években is Lukács György. Jászitól többszáz, Aradi Viktortól, Braun Róberttől kereken 50—50 közleményt találunk a régi Huszadik Század-ban, ahová Polányi, Vámbéry és mások is igen sűrűn írtak, a felsoroltak közül. Maga Dienes László húsz esztendős egyetemi hallgatóként került kapcsolatba a felfelé ívelő magyar szociológiai mozgalommal, amelynek egyes kiemelkedő tagjai, köztük Szabó Ervin, Lukács György, Varga Jenő, Häuser Arnold, Polányi Károly, Máday Andor, Mannheim Károly, Leopold Lajos és még néhányan a szaktudomány történetének máig számon tartott, idézett, egyesek 6. 50-éves a Korunk 81
