Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Sándor László: A Korunk Csehszlovákiában

szlovenszkói városi könyvtár járatta. Ezt azonban nem mindenki tudta. Jóllehet Csehszlovákiában magában is megjelentek baloldali időszaki kiadványok — a Barta Lajos szerkesztette Űj Szó (1929, 1932/33) és Fábry Zoltán Az Űt-ja (1931—1936), ezek azonban részben rövid életűek voltak, részben pedig tartalmukban eltértek a Korunk-tói, amely valamennyi tudományág marxista szemléjeként állandó figyelmet szentelt az irodalomnak és művészeteknek is. Ugyanez állt többé-kevésbé a Csehszlovákiába szabadon bejáró magyarországi baloldali folyóiratokra (Századunk, 100%, Társadalmi Szemle, Gondolat stb.). A Korunk valamennyi baloldali folyóirattal szemben elsőbbséget élvezett, a legjelentősebb orgánumnak tartották, megállapításait respektálták, és ami a legfontosabb: magukénak érezték az olvasók és munkatársak egyaránt. Mindez természetes volt, mint ahogy azt is természetesnek kell tekintenünk, hogy ha nem is az első számtól, de már az első évfolyamtól kezdve kiépült a Korunk és a csehszlovákiai baloldali munkatársak között a kapcsolat. Az első szlovenszkói név, amely a Korunk-ban szerepelt, Fábry Zoltán neve volt. öt követte Komlós Aladár és Krammer Jenő irodalmi tanulmányokkal és kritikákkal, továbbá Neufeld Béla orvosszociológiai és politikai tanulmányokkal, és Földes Sándor költő és publicista. 1927-ben, 28-ban tovább bővült a névsor. Az előbbiekhez felzárkózott Mihályi Ödön, Paál Ferenc, Simándy Pál, Szalatnai Rezső, Szántó Hugó, majd a harmincas évek elejétől a Sarló szociológusai, irodalomkritikusai, szépírói és neveltjeik: Szekeres György, Szepesy László, Berkó Sándor, Fejér István, Fülöp Éva és mások. Mivel járult hozzá a csehszlovákiai munkatársi gárda a Korunk kelet-közép-európai színképének gazdagításához? Mindenekelőtt csehszlovákiai témakörével. Vajon a Duna-völgyi olvasó látókörébe került volna a csehszlovákiai valóságról mindaz, amiről Fábry Zoltán, Forbáth Imre, Barta Lajos, Kovács Károly, Háber Zoltán, Balogh Edgár, vagy a szlovák Vladimir Clementis, Anton Straka, Peter Jilemnicky, Milo Urban s a cseh E. F. Burian, Zdenëk Nejedly, Karel Capek, Ivan Olbracht, Vladislav Vancura, Frantisek Halas és a folyóirat más munkatársai tudósították, tájékoztatták a Korunk lapjain? Fábry a szlovenszkói magyar irodalmon kívül a haladó német irodalmat mutatta be a Korunk-ban közölt írásaiban, mi több: német közvetítés révén a húszas, harmincas évek szovjet irodalmát is. Az ő sajátos stílusú, expresszív írásai hívták fel az olvasók figyelmét Hermann Kesten, Georg Glaser, Carl v. Ossietzky, Ernst Toller, Karl Tucholsky, a két Mann, Becher, Brecht, továbbá Alekszandr Fegyin, Ilja Ehrenburg, Gyemjan Bednij, Alekszandr