Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Tolnai Gábor: A Korunk és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma

törvény, amellyel majd ítélkezhetünk Radnóti költészete, illetve költészetének a küzdő osztályokhoz való viszonyáról, amely egy ponton túl egyet jelent. Formai szempontból érdekes jelenség tanúi lehetünk Radnótinál. Szemlélete világos, realista, szemléleti formája: a nyelv, pedig sűrítetten romantikus. De éppen ez az ellentét az, amely költészetének egyéni varázsát megadja s menti, sőt indokolttá teszi nyelvi túlkapásait és túlzásait. Egy minden ízében mozgó, eleven költői nyelvet teremt. így magának, amely az álló, nyugodt dolgokat is kimozdítja mozdulatlanságukból. . . Ahogyan egy pesti kritikusa állapítja meg Radnótiról igen találóan, hogy nála a ,szellő, holdfény, szagok aktív forradalmárokká válnak'." (A pesti kritikus nem más, mint Bálint György.) Befejezésül Forgács Antal mozgalmunkról szól néhány szót: „Külön dicséret illeti a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát, amely e könyvet kiadta, ezzel is tanújelét adva, hogy helyesen vonta le az utolsó tizennégy esztendő tanulságait." Az „utolsó tizennégy esztendő" — kell-é mondani? — a Tanácsköztársaság leverése óta eltelt tizennégy év, az ellenforradalom időszaka. Annak idején úgy értékeltük ezt a megállapítást, s helyesen — hiszen a Korunk-bán közreadott írások Gaál Gábor véleményét is képviselték —, hogy a kolozsvári kommunista folyóirat most már így regisztrálja tevékenységünket; mintha azt. mondaná: a szegediek őszintén igennel felelnek a Gergely Sándor és Kemény Gábor emlegette kérdésre. A megfogalmazás örömmel töltött el mindnyájunkat, Radnótit is, mint szegedi fiatalt, s a méltatás egésze nem kisebb mértékben, a költőt. A Lábadozó széí-ről megjelent elismerés után, mi sem természetesebb, verseket küld a Korunk-nak. Hogy Gaál Gábor kért-e kéziratot tőle, vagy a szép recenzió felbátorította, s felkérés nélkül juttatott el Kolozsvárra verseket? Ki tudja? Különben is a megjelenés az érdekes, s jelentős a fiatal költő számára. Márpedig Forgács írásának megjelenése után négy hónappal, 1933 októberében három, egy hónappal később, novemberben újabb egy verse jelenik meg a Korunk-ban. A folyóirat ez esztendőbeli versanyaga különösen gazdag, talán egyetlen más évben sem jelent meg benne annyi kiemelkedő költemény, mint ekkor. Most lát napvilágot Illyés Gyulától a Hősökről beszélek — még Tolvajok címen —, József Attilától A tőkések hasznáról, az Elégia, A város peremén — Oda címen —, valamint az Egy kisgyerek sír. Verssel szerepel ugyanebben az évben Veres Péter, Berda József, Morvay Gyula és Gereblyés László. A Radnótitól közreadott versek közül az első háromnak a címe : Téli jelenés, Kedd, Betyárok verse, a negyediké: Farkas Laci meghalt. A négy költemény egyébként a költő e korszakának legélesebb, társadalombíráló írásai közé tartozik.