Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - E. Nagy Sándor: Gaál Gábor és Remenyik Zsigmond kapcsolata

S valóban: a „döntésre készülő idő" nem a betlehemi békét hozta! Magát Remenyik Zsigmondot is újra hontalanságra kényszerítette. 1939. február 21-én már búcsúzott: „Mélyen tisztelt barátom, most már búcsúzom is, holnapután indulok Pestről rövid egy, másfél, vagy két évi kalandozásra Amerikába. Örüljön velem együtt, hisz nem­hogy elveszítene, de még jobban megnyer céljainak, ön tudja az okokat, vagy ha nem tudná, érdeklődjék talán az európai viszonyok iránt. Nem mondom, szívesebben jönnék már visszafelé, tele tudással és élménnyel, tapasztalatokkal és ismeretekkel, hogy azokat egy boldog és békés, igazságos és becsületes Európában hasznosíthas­sam .. . Most búcsúzom is kedves barátom, abban a reményben, hogy továbbra is megtart szeretetében és barátságában, amelynek eddigi jeleit mindég szívembe vésve őrizem. Kötetem utazásom nap­ján jelenik meg, kérem, foglalkozzék vele érdeme szerint. Mindég és mindenben az öné kedves barátom, tisztelő híve és igaz barátja, Remenyik Zsigmond." 8 És szeptemberben nagyot fordult az idő kereke: útjára indult a szörnyűség, s olyan jelenések estek, amilyeneket az Apocalipsis Humaná-t felépítő Remenyik Zsigmond legmélyebb kétségei között sem álmodhatott. A következő évben pedig a Korunk hangját is el­fojtotta a történelem ... Remenyik Zsigmond írói pályájának egy fontos szakasza kap­csolódott a kolozsvári folyóirathoz és szerkesztőjéhez, Gaál Gábor­hoz. Az életmű koordinátái persze túlmutatnak a Korunk történetén, és egyszeri, rendhagyó jelenségként épülnek bele a modern magyar irodalom fejlődési képébe. Forrásait a századelőn találjuk meg, hiszen már az avantgárdé vonzásába is más oldalról került, mint kortársai. Eredetét minden bizonnyal annál a kiszakadásnál kell keresnünk, ami Török Gyulával, Krúdy Gyulával és Kaffka Margittal kezdődött el. Remenyik Zsigmond mellett lázadó polgárok, alulról induló pro­letárok lettek az új mozgalmak zászlóvivői, de ő kiszakadó osztályos társainak elégedetlenségét futtatta bele az új értelmű szociális szán­dékokba! A dzsentri felől érkezett, mindenki másnál gyötrőbb bűn­tudattal, nagyobb indulattal. Hosszú időn keresztül alig méltányolt, történelmi számadást végzett el, legteljesebben már a megnyílt ég­boltok alatt, a felszabadulás után, a Por és hamu hatalmas építmé­nyében. Valóságélményének gazdagságával csak parttalan indulatai ve­tekedtek. Életének tíz esztendejében ezeket az élményeket és indu­latokat a Gaál Gábor-szerkesztette Korunk oldalain fogta az értelem keretei közé. Vigyázó szem, segítő kéz irányította: Gaál Gábornak 8 OSzK Kézirattár, FOND 109 (másolat). A levél eredetije Gaál Gábor hagya­tékában található. Egy részletét közölte Gaál Gáborné a Korunk 1963. 2. sz.-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom