Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

gyeplőt, és építgetem ezt a pedagógiai egységfrontot, melyre annál nagyobb szükség van, minél őrültebb a politikai hangzavar..." (1935. június 23.) Közben — ez egységfront jegyében — Dunavölgyi Pedagógiai Szemle címmel pedagógiai folyóiratot tervez Kemény Gábor a csehszlovákiai, romániai és jugoszláviai magyar pedagógusok közreműködésével. Tervét azonban Magyarországon nem tudja valóra váltani, ezért felajánlja Krammer Jenőnek: próbálják ők a Sarló keretében létrehozni a folyóiratot. Azonban ajánlatához fájdalmas iróniával hozzáfűzi: „Ha ezt lehetne, nagyon örülnék neki, de D. P. (Dunavölgyi Pedagógia — F. É.) címen ide aligha jöhetne be lap, tehát inkább Füves Kertecske vagy efféle címen kellene megindítani, hogy hozzánk eljusson." (1936. január 23.) A Krammer Jenő körül tömörülő pedagógus sarlósok erejéből azonban csak egy Pedagógiai Évkönyv-re futja. Ebből az 1937 végén megjelent évkönyvből azonban éppen Kemény Gábor tanulmánya hiányzik, amelyet két akkoriban megjelent könyv alapján a pedagógiai szelekció kérdésével foglalkozik. A szerkesztők — úgy tűnik — akként ítélik meg, hogy ennek a „kényes" kérdésnek a felvetése egész kötetüket veszélyeztetné, s ezért kihagyják Kemény Gábor tanulmányát. Kemény Gábor most is megértést tanúsít, s azt írja Krammer Jenőnek: „...lehet, hogy a hely v. pénz hiányától eltekintve is igazad volt: az itteni hivatalos körökhöz e kényes téma nélkül jobban hozzájuk férsz." (1937. december 29.) Kemény Gábor egyébként is erre az időre — a helyzetet felismerve — már 1936-tól kezdve teljes aktivitással a Korunk felé fordul, amely igyekszik hű maradni harcos — marxista, illetve a marxizmus irányába mutató — hagyományaihoz, éppen ezért ki is van tiltva Magyarországról. Kemény Gábornak több mint tíz kisebb-nagyobb, zömében pedagógiai, pedagógiai-szociológiai tanulmánya jelenik meg a Korunk 1936—37-es évfolyamaiban. Ezek között az 1936 novemberi számban közölt Politikai megbízhatóság és iskolai kiválasztás című elemző ismertetése — annak valamilyen, de a mondanivalója lényegét nyilván nem érintő változata — amelynek közlését a fentiekben említett csehszlovákiai Pedagógiai Évkönyv nem tartotta kívánatosnak. Várkonyi Hildebrand A kiválasztás és értelmiségvizsgálat újabb kérdései című munkája Kemény Gábor elemző bírálatának a tárgya. Munkájában a szegedi egyetemi tanár — mint Kemény Gábor írja — ,,. . . a Harmadik Birodalom főiskolai szelektálási módszerét a magyar viszonyokhoz képest elég éles kritikával kíséri. Ez a kritika aktuálissá teszi tanulmányát, mert a szelekció módja a mai iskolai életnek sőt tágabb értelemben az egész társadalmi fejlődésnek egyik legnagyobb ellentmondása."