Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Földes Éva: Haladó pedagógiai törekvések a Korunkban

Európa-szerte, és az emberek mindenfelé az ifjúság válságairól, prob­lémáiról beszélnek. „Épp jókor érkezik tehát ez az alább következő regény, amelyből kiderül, hogy az orosz iskolák megkezdték azoknak a problémáknak a felfejtését, amelyek minálunk felfejthetetlennek látszanak." A nevelés problémája Európa-szerte valóban megoldhatatlan. Mi ennek az oka? Balázs Béla erre a kérdésre is megadja a választ: „ ... a tekintély erőszakos oktrojálása a veszélyes. Súlyos komplexek­hez vezet... A határozatlan és kényszerű direktívák nélküli szabad­ság szintén veszélyes, mert zavarra, anarchiára és elveszettségre ve­zet" — írja. Van-e azonban egy harmadik lehetőség a nevelésben? „Létezik egy előre meghatározott szabadság? Avagy volna egy kötelékek nél­küli kötöttség? Kosztya diák naplója az orosz iskolákban végbement és csodálatos dialektikai változásról tudósít..." Mi ennek a csodálatos változásnak a forrása? „Az ifjúságot nem vezeti semmiféle személyi tekintély kényszerekkel, hanem az álta­lános szellemi légkör egyenesvonalú áradása ragadja, mely körülveszi s amelynek elvitathatatlan, csalhatatlan és előre megszabott iránya van ... A gyermekek ... a forradalom erkölcsének egyértelmű, szi­lárd ideológiájába születtek és épültek bele. így azután az orosz ifjú­ság 'szabadság'-a egy egész más értelmet és funkciót nyer, mint az európai iskolaállamok szabadsága". Ebben az új világban csírázik az új pedagógia, alakul, fejlődik az új ember. „Egy új emberség kezdete. — írja Balázs Béla — Ezért oly reményteli és boldogító .. . Kosztya Rjabzew tanuló naplója iz­galmas érdekes történeti dokumentum s mellesleg még egy ragyogóan írt, elragadó regény, tele gyerekbájjal és fölényes öniróniával. Még akkor is, ha semmi se volna igaz belőle, ha az egész kitalálás lenne, még akkor is ez a könyv a legszebb és legjelentékenyebb utópia ma­radna, mely valaha létrejött. Ez a remény könyve és könyv a bol­doggá levésre..." Balázs Bélának a pedagógia és politika összefüggéseire élesen rávilágító előszava gondolkodásra késztetett, messzire előre mutató tanulságokat nyújtott. És úgy tűnik, a Korunk olvasóközönsége 1929­ben egyaránt átértette az író és az előszóíró-fordító szándékát. (Hi­szen ellenpéldákért sem kellett messze menni. Magyarországon pél­dául ekkor már javában dúlt az iskolánkívüli ifjúság „testi nevelése" célkitűzéssel álcázott, de valójában egyértelműen fasiszta szándékú leventemozgalom.) A Korunk 1940-ben bekövetkezett betiltásáig 3 regényt és 2 kisregényt közölt 36 folytatásban 460 oldalon. Mint azon­ban a jubileumi visszaemlékezés (1976. 1—2. sz.) megállapítja: „A leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom