Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Remete László: Dienes László szerepe a Korunk társadalomtudományi arculatának kialakításában

Remete László DIENES LÁSZLÓ SZEREPE A KORUNK TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ARCULATÁNAK KIALAKÍTÁSÁBAN A régi Korunk szociológiai írások mellett aktuálpolitikai cikkeknek ugyanúgy helyet adott, mint szépirodalmi alkotásoknak, valamint a természettudomány, a technika, az orvostudomány fejlődését bemutató írásoknak. A lap fővonala azonban társadalomtudományi volt. A szerzők elméleti felkészültségéről tanúskodott a napi politika eseményeit tárgyaló cikkek egy része is. A reáltudományok legfrissebb eredményeiről adott beszámolók, hírek is többny(ire a kérdés társadalmi, emberi vonatkozásait emelték ki. A Kortmk-nak ezt a társadalomtudományi fővonalát a lap alapítója és 1929-ig egyedüli szerkesztője, Dienes László alakította ki. E szempontból 1929-től 1931 nyaráig sem láttunk érdemleges változást, amikor Dienesnek emigrációja első tartós színhelyéről, Romániából is menekülnie kellett és Berlinben letelepedve a szerkesztést Gaál Gáborral osztotta meg, de azután sem, hogy a Szovjetunióban találva menedéket, végleg megvált szellemi szülöttétől és Gaál Gábor vállalta magára a folyóirat további gondozását. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy Dienes a Korunk társadalomtudományi-szociológiai fővonalának kialakításánál példaképnek az 1900 januárjától 1919 augusztusáig, a Magyar Tanácsköztársaság megdöntéséig megjelenő Huszadik Század című nagymúltú szociológiai folyóiratot tekintette, amelyet 1901-től, a Társadalomtudományi Társaság megalakulásától ez utóbbi fórumaként ismertek. A két folyóirat címe közt is felfedezhetünk némi gondolati rokonságot: az 1900-as évek elején a Huszadik Század fejezte ki azt, amit 1926-tól a Korunk elnevezés. A két kiadvány formátuma is hasonló. Rokonvonásokat találunk a cikkanyag szerkesztésében is. Az 1919 előtti Huszadik Század-ban a terjedelmesebb írásokat a „Szemlék, jegyzetek" rovat, a Korunk-bari a hasonló jellegű „Kultúrkrónika" című követte, a Huszadik Század „Kortörténeti jegyzetek"-ének a kolozsvári folyóirat