Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Belia György: A Korunk és a román irodalom

ráciát támadó, a fasiszta diktatúrát dicsőítő, szélsőségesen nacionalista interjúja egy bukaresti lapban. 1939-ben alig van román szépirodalmi anyaga a KorunJc-nak. A márciusi számban — Salamon Ernő fordításában — két román népballada olvasható, a júniusi számban pedig Fundoianu-Fondane szép verse, Az emigráns éneke. Fundoianu 1923 óta Párizsban élt, s attól kezdve franciául írt, Romain Rolland Europe című lapjának volt a munkatársa; Párizs német megszállásakor a Gestapo elhurcolta, s koncentrációs táborban halt meg. Ebben az esztendőben volt Eminescu halálának ötvenedik évfordulója; a Korunk Szemlér Ferenc szép esszéjével áldozott a nagy román költő emlékének. 1940 volt a háború előtti Korunk utolsó esztendeje; a legszebb, a leggazdagabb román szépirodalmi anyagot ez az évfolyam közölte. A Mai román költők című ciklust hozzáértő kéz állította össze : Szemlér Ferenc. A két háború közti román költészet élvonala vonult föl itt: Tudor Arghezi, George Bacovia, Lucián Blaga, Ion Minulescu, Ion Pillát. Későbbi számaiban még három költőt mutatott be a Korunk: a Nyugat-ban is publikáló, sokoldalú Victor Eftimiut; aztán a Gíndirea köréhez tartozó, ortodox-misztikus elveket valló, de verseiben inkább parnasszista-szimbolista Vasile Voiculescut, továbbá a népies és nagyon középszerű Grigore Bugarint. Először jelenik meg a Korunk-ban — az utolsó, a szeptemberi számban — Sadoveanu is: A lipcsei kereskedő című novelláját közölte a lap. Geo Bogza is helyet kapott ebben az évfolyamban, ismét egy művészi riporttal. Nagy értéke ennek az évfolyamnak a kommunista Miron Radu Paraschivescu tanulmánya, a Művészet és irodalom a mai Romániában. Ez a rokonszenves, nagy tehetségű költő esszéírónak is kitűnő volt, s ez az írása is kiváló teljesítmény; Paraschivescu egyébként részt vett a Korunk román számának összeállításában is. Gáli Ernő A népiesség gondolata a román művelődésben címmel írt a téma tüzetes ismeretéről valló tanulmányt; különösen érdekes az, amit Eminescu és a Junimea kapcsolatáról írt benne: a román irodalomtudományban ez máig tisztázatlan, hevesen vitatott kérdés. összefoglalva: a Korunk sem Dienes László, sem Gaál Gábor idejében nem mutatott nagyobb érdeklődést a román irodalom iránt, mint a nyugati irodalmak iránt. Kis összehasonlításul: összesen huszonegy román költőt jelentetett meg, s ha az akkoriban már csak franciául író és Franciaországban élő Voroncát és Fondanét leszámítjuk, s őket a franciákhoz tesszük, akkor csak tizenkilenc románt, franciát pedig tizennyolcat; olaszt még többet: huszonhármat; a tizenöt évfolyamban mindössze öt-hat elbeszélést, riportot, illetve regényrészletet, sokkal kevesebbet, mint más irodalmakból. Balogh Edgár írja most sajtó alatt levő Itt és most című, a Korunk világné-