Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Belia György: A Korunk és a román irodalom

egyik versét is közli, szerencsére először és utoljára; Gyr ugyanis Cotrusnál hamarabb és gorombábban kimutatta a foga fehérjét: ekkoriban lett a plebejus lázadóból a Vasgárda harci indulóinak, röplapokon terjesztett heccverseknek szerzőjévé, a pogromozó huligánbandák házi bárdjává. Ebben az évben még Ovid Densusianunak jelent meg egy verse — nem a legjellemzőbb Densusianu-versek közül valamelyik, az igaz, de egy nagy kultúrájú tudósnak és költőnek, a román szimbolizmus egyik vezéralakjának a verse mégis. Van egy könyvismertetése is ennek az évfolyamnak: Korvin Sándor írta Kibédi Sándor Eminescu-fordításairól. Korvin Sándor cikke azért érdemel külön is figyelmet, mert szembeszáll a nacionalista Eminescuértékelésekkel, és Dobrogeanu-Gherea Eminescu-tanulmányára támaszkodva Eminescu költészetét korszerűen, a korabeli román társadalmi és szellemi összképbe helyezve értelmezi. 1935-től kezdve már észrevehető, hogy a Korunk tudatosabban tájékozódik a román irodalomban. Ebben az évfolyamban jelentet meg először román kommunista írót : Nicolae Dumitru Coceát egy elbeszélésével. Ebben az évben közli Korvin Sándornak Cocea egyik regényéről írt recenzióját, majd a baloldali elkötelezettségű Geo Bogzának egy remekmívű riportját, Az Erdélyi-érchegység tárnáiban címmel, továbbá két kisebb jelentőségű baloldali költő, Liviu Deleanu és George-Demetru Pan verseit. Ebben az évfolyamban jelenik meg Cotrusnak művészileg is talán a legszebb és eszmeiségében is tiszta, a népek barátságát és az elnyomottak igazát hirdető versciklusa, a Horia-ciklus. A folyóiratot továbbra is foglalkoztatja a Vasgárda publicistájává vedlett Istrati személye és politikai tevékenysége. Külön meg kell említeni még Bálint Istvánnak a Mai román társadalmi regények című rövid áttekintését és Csehi Gyulának Dobrogeanu-Ghereáról írt tanulmányát. 1936 februárjában jelent meg a Korunk sokat és méltán emlegetett román száma; Balogh Edgár írja 1970-ben, hogy ez a szám „kiemelten és hangsúllyal tárta az erdélyi magyar közönség elé történelmileg kiszélesült . . . életkeretét. . ."

1 A román számban jelenik meg a kommunista Alexandru Sahia Júniusi eső című szociografikus elbeszélése és Stoian Gheorghe Tudornak Hotel Maidan című karcolata. Ebben a számban mutatkozik be először a Korunk olvasói előtt Tudor Arghezi, a korszaknak kétségtelenül legnagyobb formátumú román költője, s ettől kezdve — még ebben az esztendőben is többször — olvashatók Arghezi-versek a folyóiratban ; mondhatnám így is : Arghezi átveszi Cotrus helyét. Ez az évfolyam közli még az avantgarde egyik proletárköltőjének, Paul Páunnak egy versét, Csehi l Balogh Edgár: Az együttélés dokumentációja. Korunk, 1970. 6. sz.