Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Kemény G. Gábor: Nemzetiségi és kelet-európai motívumok a Korunk publicisztikájában és műfordításirodalmában

A „négyországi magyar folyóirat",

6 a régi Korunk ekkori „aprómunkájáról" szóló kiterjedt irodalomból legyen szabad most Gáli Ernő legújabb munkája egy Balogh Edgár akkori tevékenységével foglalkozó megállapításával folytatnom az előbb elmondottakat. Ebben a fejtegetésben Gáli Ernő rámutat, hogy a nemzet- és nemzetiség-szociológia akkori romániai előzményeit alapvetően a Korunk idevágó közleményeiben találjuk, s ezzel kapcsolatban emlékeztet a nemzetiségi és kelet-európai kérdések természet- és törvényszerű öszszefonódására az akkori folyóiratban. „Egyik szemlecikkében — írja — Balogh Edgár (Korunk, 1937) például a Vásárhelyi Találkozó szellemében sürgette a »kisebbsegi nepkutatast«, azt a különálló erdélyi szociográfiát, amely biztosítja — többek között — a kisebbségi kataszter elkészítését, az akkori népesedési viszonyok, az urbanizálódás vonzásában megindult gazdasági vándorlások, a Moldvába és Havasalföldre irányuló kirajzások tudományos feltárását."

7 A nemzetiségi és a kelet-európai kérdések komplex vizsgálata, kivált a népfronti és a záró szakaszon — egész sor nagyobb tanulmányban jut kifejezésre. A problémakör sokféleségét és vitapontjait talán legérdekesebben a Halász Sándor által közölt, már az éles keleteurópai és nemzetiségi válság időpontjában íródott fontos vitaindító cikk s a körülötte megindult, de rövidesen megtorpant „dunamedence vita" egyes közleményei tükrözik. A Dunamedence-kérdés hátlapja című, 1939 februárban közölt tanulmányában Halász Sándor a keleteurópai államszövetségi tervek megvalósíthatatlanságáról cikkezik, míg vele szemben Balogh Edgár (Mégegyszer „A Dunamedence-kérdés hátlapja") és az N. B. szerzői jellel közölt további vitacikk (A nemzetiségi elv Közép-Európában) szerzője úgy véli, hogy a nemzetiségi elv útja kétségkívül a tágabb szövetkezés módozatait követi. „Európa tartós nemzetiségi újjárendezése nem a maradi etnikai elv — véli az utóbbi —, hanem a népképviseleti federatív autonómiák integráló rendszerében fog előbb-utóbb megvalósulni". A vita, melynek hirtelen lezárásába feltehetően az egykorú sajtóhatósági rendelkezések (esetleg más okok) is belejátszhattak — Szabolcsi Miklós sajtó- és műfajtörténeti alapozó-alapvető referátumában figyelmeztet az 1932ben bevezetett előzetes sajtócenzúrára —, mégsem hal el egészen. Felbukkan az utolsó hónapokban is, aminthogy már a harmincas évek derekától találkozunk hasonló, jórészt történeti visszatekintésre épített fejtegetésekkel. Ilyen — a többi közt — Gáli Ernőnek még az 1938. májusi számban közölt áttekintése a Dunai Szövetség eszmekör fl Balogh Edgár: Négyországí magyar folyóirat. Magyar Nap (Ostrava), 1937. január 12. sz. 7 Nemzet és nemzetiség szociológiai nézetben. In: Gáli Ernő: Tegnapi és mai önismeret (Esszék, tanulmányok). Bukarest, 1975. 139. 1.