Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Illés László: A marxista irodalomszemlélet kezdetei a Korunkban

re, Literatura fakta (1928) címmel antológiát is adtak ki. A tényirodalom a weimari köztársaságban is megjelent, itt Neue Sachlichkeitnek nevezték. A polgári irodalmat éppúgy meghódította, mint a proletárirodalmat, persze teljesen más eszmei hozadékkal. A polgárság hamar kiábrándult a weimari köztársaságból, a semmivé vált reményekből, a gazdasági prosperitás ingatagságából; de a proletárok is kiábrándultak a szociáldemokrata irányítással megvalósult köztársaságból. A lefutott forradalmi hullám nem hozta el Közép- és Nyugat-Európában a szocialista rendszert, amelynek pedig egy ideig megvoltak a kilátásai. Keleten viszont, a Szovjetunióban a polgárháború, a NEP-korszak után a mindennapok építésének kora következett; konkrétumokra, tényekre szomjazott az olvasó, önmagát kívánta látni, és tárgyi körülményeit, munkája eredményeit az irodalomban. Mint látható, különböző ideológiai indítóokokból táplálkozó nemzetközi méretűvé kiterjedt áramlatról van szó, egy eszmeileg rendkívül bonyolult képletről. A szocialista irodalom fejlődésében, az úgynevezett proletárirodalmi korszak kibontakozásában ennek az áramlatnak igen nagy jelentősége van. A Korunk otthont adott hasábjain a tényirodalomnak, missziót teljesített ezzel. De — szinte természetes ez — egyúttal ez áramlat kritikáját is kidolgozta. A valóságirodalom tényimádata beszűküléshez vezetett, a horizontokat és távlatokat elfedték a részletek, a dokumentálás folyamatában elveszett a művésziesség. Űjra egy teoretikusra lehet hivatkoznunk, Kállai Ernőre ezúttal, akinek a személye és munkássága újabb fejlődési szakaszt, újabb emelkedőt jelképez a Korunk irodalom- és müvészetszemlélete fejlődésében. Három írására szeretnék röviden utalni. Az egyik kívül esik azon a konkrét körön, amelyről beszélünk, a Korunk-oa: még a bécsi Má-ban jelent meg egy írása, amely a kassáki kép-architektúrát és konstruktivizmust nagyon pontosan helyezi el, és világítja meg annak filozófiai hátterét, eszmei lényegét.

2 A Korunk e nyitó-korszakában pedig két írására utalnék: az egyik egy látszólag igénytelen kritikája, petittel szedve, Paul Westheimnek. e művész-menedzsernek a rendezésében Berlinben létrejött tárlatról tudósít Kállai, az új tárgyiasság művészeti megjelenéséről (Szerény piktúra — 1928 március), a másik pedig az az írása, amelyben a Kassák-körből jött, korábban a Korunk-ban is nagyon pozitívan méltatott, ott írásokat is közlő Forgó Pálnak az új építészetről szóló cikkeit elemzi (Hátrább az agarakkal — 1928 november). Kállai, aki a Weimarból Dessauba áttelepülő Bauhausnak, Moholy-Nagy, Breuer és mások mellett az egyik teoretikusa volt, sőt, egy időben a Bauhaus-mozgalom lapjának is szerkesztője, tehát híve a modern építé2 Kállai Ernő: Korrektúrát! Ma (Wien), 1923, 9—10. sz. 3. 50-éves a Korunk 33