Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

írásom se jelenhetett meg, amelyet a versei felszabadító hatásáról írtam."

31 Kár, hogy ez az írás — úgy tűnik: végképp — elveszett; annál is inkább, mivel Fejtőnek a Korunk-ban közölt Medvetánc-recenziójával egyidőben a Szocializmus-bari is tanulmánya jelent meg József Attila válogatott verseiről. % * * A Korunk következő, 1935 márciusi számában is olvashatunk József Attiláról; ezúttal Az öngyilkos című, Kultsár István és Székely Béla szerkesztésében megjelent tanulmánykötetet ismertető Korvin Sándor (Magyar könyv az öngyilkosságról) említi József Attila „novellettjét". Űjvári Lászlónak ebben az időben írt polémiáiban gyakran találkozunk József Attila nevével. így a Vas István Vaïasz-beli cikkével — Levél egy szocialistához — vitatkozó írásában (A mai magyar reformizmus természetrajzához — 1935 május) azt olvassuk a költőről, hogy ,,... aligha ingatagabb proletárszeretetében, mint Erdélyi amaz érzésében, amellyel a parasztsághoz kapcsolódik." A következő hónapban, 1935 júniusában az Űj Szellemi Frontot bírálja a Korunk-ban. Felülről jövő, fasiszta jellegű szellemi mozgalomnak minősíti a „magyar narodnyikok" és a kormány szövetségét. A mozgalmat szervező Zilahy Lajost azonban védelmébe veszi a „polgári szabadelvű Ignotus Páí"-Ial és a „szocialista József Attiíá"-val szemben is. Ugyanő 1936 januárjában bírálja a Budapesten kiadott Korunk című költői antológiát (Nagytakarítás egy anthológia körül.) A tizenkét fiatal költőt bemutató kötetnek már a címe is kifogásolható, ment nem a Korunk-at — a folyóiratot — képviselik; bár többen a lap egykori munkatársai (Radnóti Miklós, Vas István, Forgács Antal, Kis Ferenc, Zelk Zoltán — utóbbi kettő „hozzánk nem idegen"). Űjvári vitatkozik a könyv bevezetőjét író Fejtő Ferenccel és az antológia összeállítóival, Dénes Bélával és Radnóti Miklóssal, akik — szerinte helytelenül — a harminc évesnél fiatalabb „harmadik nemzedék" költőinek verseiből válogattak: a korhatárt „Nyilván azért kellett oly rövidre fogni, mert a ,második nemzedék', amelybe Illyés Gyulát, József Attilát, Szabó Lőrincet és a többieket számítják, még távolról sem érte el a negyvenet." * * * 1936 márciusától ismét folyóiratot szerkeszt József Attila. Felelős szerkesztő lesz a Valóság-nál jóval hosszabb életű Szép Szó-nál; Ignotus Pállal, majd a társszerkesztőként dolgozó Fejtő Ferenccel. 31 Veres Péter: József Attila. Kelet Népe, 1942. május 1. 6. 1.