Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
iratot indított, Űj Föld címen. Ekkoriban kezdte írni Bolhacirkusz című regényét, mely csak 1932-ben jelent meg, az író saját kiadásában. A címlap túlodalán ugyan a Valóság-ot, József Attila folyóiratát tünteti fel kiadóként, de ez inkább csak baráti gesztus volt József Attilához, akinek folyóiratába éppen könyvének kiadásáról írt szatírát (Klasszikusok küzdelmei avagy: Hogyan vigyáz a légy arra, hogy meg ne dögöljék). Nem tudjuk, mikor ismerkedett meg József Attila és Remenyik Zsigmond. 1931-ben, Remenyik nősülése és Budapestre költözése után mindenesetre gyakori vendég volt egymásnál a két házaspár: Remenyik Zsigmond és felesége, valamint József Attila és Szántó Judit. Erről Remenyik Zsigmondné szíves szóbeli közléséből tudok, mert Remenyik Zsigmond, sajnos, nem írta meg József Attilával való kapcsolata történetét. Az egymásnál való vendégeskedésnek egy csúnya pletyka vetett véget 1933 elején. A két író barátsága ezután hosszú évekre fellazult, de végképp sohase szűnt meg; a Szép Szó éveiben pedig ismét felerősödött. Mindenesetre az asszonyok közötti viszály is belejátszhatott abba, hogy Remenyik József Attilát választotta modellül a Költő és a valóság csetlő-botló, ügyefogyott, szörnyeteg-féleségű, bárgyú klapanciákat írogató és a gazdagoknak meg a véderőnek eredménytelenül felkínálkozó figurájához. A regény hét folytatásban jelent meg a Korunk-ban 1933 októberétől 1934 áprilisáig, Li-Fu-szun gazda és cselédei címen.-'- A színhely Peru, a főhős pedig Louis, a félszeg, kínai származású költő. A Gazda a rothadó kapitalizmust testesíti meg, minden undokságaval. Louis időnként verset ír, így például megírja a kerek orrú disznókról szóló költeményt, mely így kezdődik: ,,Az én kondám olyan konda, orrán nő a bolondgomba". Első pillantásra látjuk, hogy József Attila A kanász című, a Külvárosi éj-ből ismerős verse kezdősorainak parafrázisát olvastuk. [„Az én falkám olyan falka, / ondolálva van a farka."] Louis következő klapanciája — „Elefánt vagyok, jámbor és szegény, hűvös és bölcs vizeket iszom én." 23 — jelenidőbe áttett idézet a Medóiiák-ból. A Korunk 1934 októberi számában Gaál Gábor az alábbi jegyzetet írja: „A Korunk olvasói közül a jobbindulatúak nyilván ismerik a lap hasábjain nem régiben megjelent Li-Fu-szun gazda és cselédei című regényt. Ez írásmű közlése közben és közlése után olyannyira 22 Gaál Gábor eredetileg a Korunk mellékleteként akarta közölni s az összefűzött részekből könyv kerekedett volna. 1933. július 24-i és augusztus 9-i levelében ír erről. Utóbbi levelében részletes tanácsokat ad Remenyiknek a könyv átdolgozására, megkurtítására. 23 Korunk, 1934. február. 111. 1. Remenyik a Költő és a valóság (Bp. 1935.) című kötetében jobban álcázza a József Attila-idézetet: „Elefántocska vagyok én, rózsaszínű elefánt. / Fölemelem az orrmányom, hogyha valaki megbánt." (103. 1.)
