Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila
értékű dicskoszorú övez. Ki a faluba! a címe annak a röpiratnak, amit a költő József Attila és Fábián Dániel, a Társaság vezetője írt — fügefalevél nélkül. S ebben a röpiratban csakúgy tobzódik a fasiszta szellem." Haraszti úgy véli, hogy a röpirat szerzői csak eszközként akarják felhasználni a magyar parasztságot — a hatalom megragadásához. Kifogásolja, hogy az új társadalmi és állami életelvekre felépülő Magyarországot hirdetik, de az „életelvek" hiányzanak a röpiratból; helyette regősjárásra kap buzdítást az olvasó. Ezzel kapcsolatban elítélőleg említi a „sarlósok fakó romantikájá"-t. 5 Ha mai szemmel olvasva túlzónak is érezzük Haraszti Sándor József Attilára vonatkozó szavait, bírálatának a Bartha Miklós Társaság egészére vonatkoztatva ebben az időben volt némi alapja. A Társaság rövid életű folyóirata, az Űj Magyar Föld második számában Asztalos Miklós elnök már szót ejtett „a Társaság egy-két tagjától megindított, de hangsúlyozom, hogy a Társasággal semmi közösségben nem álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt" szervezkedéséről. Azért idézem ezt az 1929(!)-ből származó nyilatkozatot, hogy bizonyítsam, a BMT vezetősége már a kezdet kezdetén elhatárolta magát a soraiba beférkőző szélsőjobboldali elemektől. (Köztudott, hogy Fábián Dániel és József Attila a Társaság balszárnyát alkotó fiatalok vezetői voltak. 6 ) Közben tovább folyt a Társaságon belüli „pártépítés". Szász Béla dr. a Bartha Miklós Társaság minden tagjához eljuttatta pártja meghívóját. A továbbiakról így számol be Fábián Dániel: „Barátaim egy csoportjával, akik a Hársfa-utcában, a Diákok Házában laktak és akiket könnyen elértem, azokkal elhatároztuk, hogy a Társaságból kilépünk" és átadtak egy nyilatkozatot erről a Magyar Országos 5 utóbb éppen a sarlósok egykori vezetője rehabilitálja majd a Ki a faluba íróit a Korunfc-ban (Balogh Edgár: A második Bartha Miklós Társaság . . . 1937). Balogh Edgár, aki megtisztelt e dolgozat elolvasásával, ehhez a részhez a következő megjegyzést fűzte Kolozsvárról, 1976. november 27-én írt levelében: ,, . . . a Ki a faluba (helyesen felkiáltójel nélkül!) keletkezéséről már többször írtam, a füzetet Fábián Dani és Attila a Sarló javaslatára szerkesztette, s a kiadvány nagy része el is jutott Pozsonyba. Lásd: Hét próba című könyvemben (Budapest, 1965) a 152—153. lapokat. Majd bővebben Tabáni találkozón című cikkemet a marosvásárhelyi Igaz Szó 1963/1. számában (újraközölve Mesterek és kortársak című könyvemben — Bukarest. 1974 — A teljes József Attila cim alatt, 224—228. lapon). [. . .] Erről lásd Szalatnai Rezső cikkét: Pesti találkozás, Korunk, 1960. 1450—1457. A közvetlen összekötő Vass László nem él már. A Ki a faluba célja az volt, hogy a középiskolai ifjúságot Magyarországon is (a Sarló mintájára) a polgári nacionalizmus frázisaival szembehelyezve a nép, a táj, a falu valósága felé kalauzolja, s így a baloldallal összekösse." (Megjegyzés: a kézirat első változatában a JAÖM III. kötet 197. 1-on közölt felkiáltójeles címet — Ki a faluba! — használtam. A levél vétele után meggyőződtem, hogy az eredeti nyomtatvány felkiáltójel nélküli. Haraszti cikkében felkiáltójellel írja, így az idézetben meghagytam ezt a formát. Balogh Edgár szíves segítségét, mely a röpirat keletkezéstörténetére is rávilágított, ezúton is köszönöm — T. J.) 8 Asztalos Miklós: Az ifjú nemzedék új arca. Üj magyar Föld. 1929. 2. sz. A folyóirat felelős szerkesztője és kiadója Fábián Dániel, szerkesztője pedig Simon Andor.
