Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETSZEMLÉLETE - Tasi József: A Korunk és József Attila

Tasi József A KORUNK ÉS JÖZSEF ATTILA A két világháború közötti évek leghosszabb ideig fennálló magyar nyelvű marxista folyóirata és a magyar proletariátus legnagyobb költője kapcsolatát vizsgálom. Korántsem elsőként,

1 de az elérhető teljességre törekedve. József Attila nevével először a Korunk első évfolyamában találkozunk; 1926 novemberében. Raith Tivadar, a Budapesten 1921— 1927 között megjelenő Magyar írás szerkesztője A XX. század magyar irodalma az európai szellem áramlataiban című tanulmányában a saját orgánuma íróinak programját ismertetve („Hitet, világnézetet hirdetnek ezek az írók. Nem politikai programot, hanem világnézetet kívánnak, amely az analitikus tendenciák rohanó útján szétbontott i a) Komlós Aladár már 1948-ban megállapította: „Külön szerepet játszott . . . ez évek József Attila-kritikájában az emigráció és az itthoni szélső baloldal közt hídként szolgáló Korunk című erdélyi folyóirat, mely 1929-től kezdve József Attilának állandó kritikai támasza volt." (József Attila és kritikusai. Magyarok, 1948. január 5.) b) József Attila Ko?unfc-ban publikált műveiről tájékoztatnak a kritikai kiadás jegyzetei. (József Attila összes művei I—IV. Bp. 1955—1967. A továbbiakban: JAÖM.) c) Láng Gusztáv—Jancsik Pál: József Attila és a Korunk című tanulmánya (Korunk, 1962. 12. sz.) a Korunk-ban publikált József Attilával kapcsolatos írásokat is felsorolja. d) Sugár Erzsébet: Gaál Gábor és József Attila, A Hét, 1971. március 12. Úttörő jelentőségű tanulmány, néhány tévedéssel. Például: József Attila 1932. október 19-én dedikálta Gaál Gábornak a Külvárosi éj-t, nem pedig 1934-ben. A dedikált címlap fényképe a Petőfi Irodalmi Múzeum 50 éves a Korunk című emlékkiállításán volt látható. e) Tóth Sándor: G. G. (Röviden összefoglalja a Korunk és József Attila kapcsolatának dokumentumait — 152—153. 1.). f) M. Pásztor József: József Attila műhelyei című könyvében (Bp. 1975. 304— 308. 1.) hasonló munkát végez. g) Agárdi Péter: A szocializmus mint költészet. Adalékok a két világháború közötti marxista kritika József Attila-képéhez. In: „Vár egy új világ". Tanulmányok a szocialista magyar irodalom történetéből TV. Szerkesztette: niés László és József Farkas. Bp. 1975. 81—140. 1. A tanulmányban nagyon sok utalás található József Attila és a Korunk kapcsolatáról; a költővel kapcsolatos írásokról. Témájánál és szándékánál fogva — „Nem foglalkozunk összefoglalóan a kommunista Korunk cikkeivel sem." (119. 1.) — nem a teljességre törekszik ugyan, de úttörő érdemei vannak József Attila Korunk-béli kritikusai, például Fejtő Ferenc pályaképének megrajzolásában.