Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Tánczos Gábor: A Korunk magyar, romániai, kelet-európai, európai és egyetemes elkötelezettsége

Ragadjunk ki csak egy évet, a sorsdöntő 2933-as év első hónapjait, belőle a helyi szerzők írásait. Januári szám : Nagy István (Kolozsvár) : regényrészlet Szeremley László (G. G. álneve): Az értelmiségi pályák katasztrófája Izsák László (Temesvár): A természetbeni adófizetés terve Romániában László Dénes (Nagybánya) : A zaj elleni küzdelem Méliusz József (Kolozsvár): A mai román szellemi élet fő irányai Szőke Pál (Bukarest) : Az irodalom fasisztája (Németh Lászlóról ! !) Korvin Sándor (Kolozsvár): (Nagy Lajos legújabb elbeszélése) Februári szám: Dezséri György (Jancsó Elemér álneve) (Brassó): A mai erdélyi középosztály Bányai Imre (Bukarest): A romániai korporációs ideológia Szeremley László (G. G.): A német nemzeti szocializmus pártjai sz. p. (Szőke Pál?) (Bukarest): A szabadelvű polgár és a háború Gaál Gábor: Költő a dobogón (Mécs László Erdélyben) Korvin Sándor (Kolozsvár): Romantikus ethnográfia Méliusz József: Újságírók a baloldalon Németh István (Nagyvárad): Két erdélyi munkásregény [Márton István (Arad), Herczka István (Temesvár)] Bolyai Zoltán (G. G.) : Karácsony Benő könyvéről Szilágyi András (Kolozsvár) : Bartók Béla értékeléséhez Nemes Lajos (Nágel Lajos) (Genf): Erdély új és régi kultúrája A legutóbb említett írásban egy Genfben élő magyar író ismerteti egy magyar író (az olasz fasiszta párt tagja) Erdélyről szóló könyvét — a kolozsvári Korunk-ban. Ilyen bonyolultak, szövődményesek a kapcsolatok, a vonatkozások. Azt hiszem, elfogadhatjuk Gaál Gábor 1938-as önértékelését,

1 ki megnevezve a lap címét: Korunk, azt mondta, hogy e kor (akár pontokba is szedhetjük utólag) a „(1) magyar, (2) romániai és (3) kelet-európai kötelezettségeken 1 Q. G. V. I. 1. k. 685. 1.