Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Tánczos Gábor: A Korunk magyar, romániai, kelet-európai, európai és egyetemes elkötelezettsége

Tánczos Gábor A KORUNK MAGYAR, ROMÁNIAI, KELET-EURÓPAI, EURÓPAI ÉS EGYETEMES ELKÖTELEZETTSÉGE Miközben nagy egyetértéssel hallgattam Csatári Dániel felszólalását, sorra elhullajtottam azoknak a céduláknak a többségét, melyekkel hozzászólalásomra készültem az elmúlt másfél nap alatt: ugyanazt nem kell kétszer elmondani. Maradt ennyi : Referátumok és korreferátumok hosszú sora bizonyította itt majd két napon át, hogy a régi Korunk munkássága mint terjedt ki négy országra és az emigrációra, mily mértékben és arányokban kerültek ki e területekről — legutóbb Tordai Zádor statisztikáját is hallhattuk — munkatársai. Mivel mindezt bizonyítottnak tekinthetjük, hadd ejtsünk arról is szót, ami mintha kissé elsikkadt volna, hogy ez a lap, már csak illetékessége szerint is, mégiscsak Romániában jelent meg, erdélyi magyar marxista lap volt. Egyetértek Szabolcsi Miklós bevezetőjének azon megállapításával, miszerint lehetetlen ezt a csaknem 15 ezer oldalnyi, kisebb könyvszekrényt megtöltő folyóirat-sorozatot egyetlen, akár mégoly termékeny dichotómiára ráhúzni: szektás-antiszektás, vagy premarxista-marxista korszak stb. Rengeteg munkatárs, kik nem is egyöntetűen ugyanazt képviselték, viták a lap keretein belül is, egy kitűnő, de személyében is változó, fejlődő szerkesztő (hogy csak a Gaál Gábor-korszakra szorítkozzunk) — hogy is lehetne mindezt egy-dimenziósan tárgyalni. Szabolcsi felemlített több valóban gondolatébresztő dimenziót, elemzési szempontot, de közöttük én valahogy hiányoltam, kissé mellőzöttnek éreztem (és ez elmondható más felszólalásokra is) a Korunk kolozsvári, erdélyi, romániai voltát. Ez állt ott az impresszumán, a legközvetlenebb olvasóközönsége ott volt, ez volt az a nép, nemzetiség, amelyre támaszkodnia kellett. Ezt a nyilvánvaló tényt alá lehet támasztani statisztikailag, a helyi munkatársak kinevelésének tendenciájával, a cikkek elemzésével és maguknak az alkotóknak a szándékaival, vallomásaival.