Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Tordai Zádor: A Korunk és a munkásszervezetek viszonya

van ez így. De ugyancsak nő egy másik zavaró körülmény szerepe is. Kezdetben a cikkek feltüntetik származásuk helyét. Később mind kevésbé, és mind gyakoribb egy fiktív származáshely jelölése. Ennek az oka a konspiráció volt: megzavarás céljából történt Ennek ellenére is, úgy vélem, megközelítőleg helyes kép alakítható ki: az arányok megállapíthatók így is. Ennek alátámasztására megjegyzem, hogy egy-egy személy „százalék értéke" — és ennek megfelelően az áthelyezésből következő esetleges eltolódás mértéke — a következő: 1926-ra 2,44%, 1927-re 2,28%, 1931-re 1,47%, 1932-re 1,78%, 1936-ra 1,69% és 1937-re 1,32%. Ha csak azokat a szerzőket vesszük figyelembe, akik nem csupán egyetlenegy írással szerepeltek a lapban — és ezt éreztem helyesnek —, akkor a következő táblázat állítható össze : Romániai Magyarországi Csehiszlovákiai Jugoszláviai Emigrációbeli 1926 19 46,6 7 17,0 7 17,0 1 2,5 7 17,0 1927 17 38,8 13 29,6 6 13,7 1 2,3 7 16,0 1931 15 21,0 28 41,1 10 14,7 2 3,0 13 19,1 1932 15 26,7 21 37,3 10 17,8 1 1,8 9 16,0 1936 22 37,2 19 32,1 11 18,6 1 1.7 6 10,1 1937 27 35,6 26 34,3 16 21,1 2 2,6 5 6,6 munkatársak száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a száma %-a E táblázatból látható, hogy Jugoszláviából általában 1—2 ember írt a lapba. Ezt a számot hiba lenne kevesellni, mert három dolgot is számításba kell venni: az ottani magyarság lélekszámát, azt, hogy létezett a Híd is, végül pedig hogy ez egy-két ember között volt Sinkó Ervin is. Látható továbbá, hogy a csehszlovákiaiak százalékaránya nagyjából állandó volt, illetve emelkedést mutat — tehát az adatok folyamatosan szélesedő közreműködésről tanúskodnak. Az emigráció részvétele viszonylag hullámzóbb volt: a csúcspont 1931, azután csökkenés figyelhető meg. Nézzük most a közvetlenebbül izgalmas — mert a vitához kapcsolódó — két adatsort: Románia és Magyarország helyét a munkatársi gárdában. Ha a Korunk egész idejét tekintjük, akkor kiderül, hogy átlagban l/3-ad 1/3-ad arányban — tehát nagyjából egyenlően — szerepelnek magyarországi és romániai munkatársak. Ezen belül persze vannak változások és különbségek, méghozzá nem is érdektelenek. A romániaiak részvétele a legmagasabb 1926-ban, ami kétségkívül az indítás körülményeinek tudható be. Mert rögtön utána, 1927-ben — tehát már Dienes László korában — kialakul az „egyharmad arány". Az adatokban így cáfolatot találunk régi vádakra is és új balítéletekre is: Dienes László