Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Hajdu Ráfis: A Márciusi Front és a Korunk

hogy ennek a felderítettségére is az előbb említett kettősség a jellemző. Régtől tudjuk már, hogy a Korunk és a népi írói mozgalom kapcsolata olyan fontos, hogy az egyik terület kutatója sem mondhat le ennek számbavételéről, elemzéséről. Már a népi írókról szóló 1958-as állásfoglalás is szükségesnek tartotta kiemelni, hogy ,,A kommunista párt különösen a Kolozsvárott megjelenő Korunkon keresztül jelentős hatást gyakorol e mozgalmak egy részére; az említett írók és publicisták közül többen munkatársai is lesznek a párt által erősen befolyásolt erdélyi folyóiratnak. Az illegális KMP ideológiai munkája hatott a 'népiekre' és elősegítette soraikban az eszmei tisztulást. Ezt a hatást azonban a 30-as évek elején még csökkentették a párt politikájában meglevő szektás hibák."

1 Tóth Sándor, Gaál Gábor monográfusa 1971-es könyvében fő vonalaiban pontos, hiteles képet ad arról, hogyan alakult ez a kapcsolat a népfront időszakában. A következőket írja: „Jellemző például, hogy a népfront szempontjából oly fontos és ellentmondásosságánál fogva a marxisták között sok vitát kiváltó jelenség, mint a népi írók falukutató mozgalma, hogyan és milyen motivációval épült be Gaál Gábor népfronti koncepciójába. A népi írók mozgalma 1936-tól kezdve központi kiemelt témája volt a Korunk profiljának. Számos nagyobb lélegzetű, igényes tanulmány és szinte minden kiadványukról könyvkritika, illetve recenzió jelent meg évről évre a Korunkban. E közlemények elvszerű, építő, az eszmei tisztulást, a haladás frontján való következetesebb felzárkózást sürgető és elősegítő tartalma révén a Korunk az évek folyamán valóságos marxista lelkiismeretévé vált e jelentős szellemi mozgalomnak."

2 Fő vonalaiban értékelte, meghatározta már ezt a kapcsolatot elfogadhatóan a kutatás, a szakirodalom. Részleteiben azonban, ismereteim szerint, eléggé feltáratlan még. Ennek meghaladásában szeretnék valamelyest segíteni, főként adalékokkal, s egy-két talán érvényes megállapítással. Átmenetileg, rövid időre, de vízválasztót jelentett a harmincas évek második felében a Márciusi Front. Történelmi kihívást, amely megkövetelte a feleletet. S a válaszok, az oly igen különbözők, nem is késtek soká. A népi írói mozgalom fénypontját jelentős Márciusi Front 12 pontját 1937. március 15-én ötezer ember hallgatta lelkesen a Nemzeti Múzeum előtt. Ügy látszott ekkor, hogy a népi írói mozgalom, a Válasz, a budapesti Egyetemi Kör s nem utolsósorban a Front, a program előkészítésébe bekapcsolódó illegális kommunista párt munkájának eredményeként megvalósulhat, illetve elindulhat a 1 Az MSzMP Központi Bizottsága Kulturális Elméleti Munkaközösségének állásfoglalása a „népi" írókról. Társadalmi Szemle, 1958. 6. sz. 2 Tóth Sándor: G. G. 164—165. 1.