Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat

chotómiában lennének összefoglalhatók. Sokkal többfajta formáció és sokkal többfajta átmenet létezett, a fasizmus elleni és a szocializmusért vívott harc többfajta formáját is kipróbálta a Korunk. De semmilyen népfrontpolitika sem tudta rábírni a Korunk-at például sem Molnár Ferenccel, sem Márai Sándorral való egyezkedésre, és soha egy percig sem szüntette be a kritikai támadást a jobboldali parasztromantika és a fasizmust „megértő" népiesek ellen. A szövetségi politika és az ideológiai harc együttes vállalását, dialektikáját figyelhetjük meg hasábjain. *** Nehéz egy folyóirat, egy szellemi centrum hatását lemérni, mérlegre tenni. Ha elfogadták és ha vitatkoztak vele, a Korimk-nak alakító-formáló hatása volt minden magyarul olvasó, magát tájékozottnak vélő értelmiségire. Németh Lászlónak és Veres Péternek éppúgy szembe kellett vele néznie és számot kellett vetnie véleményével, mint József Attillának és Illyés Gyulának, vagy mint Kassáknak és körének. A harmincas évek közepének magyar folyóiratai, a Válasz, a Szép Szó, a Gondolat — olykor változtatva — folytatták a Korunk vonalát. Magyar és román internacionalisták összefoglalásával tizenöt éven át filozófusok, szociológusok, jogászok, általában társadalomtudósok egész nagy gárdáját nevelte fel, a magyar és a magyar nyelvű irodalom egész sor jelentős alkotójának először biztosított forumot és helyet. A Korunk az európai marxista gondolatot a maga eredményeivel és tapogatózásaival, a maga merészségével és kísérleteivel próbálta magyar nyelven megszólaltam — a hallatlan és hősies egyéni erőfeszítésen túl ebből merítette meggyőző erejét, ez volt sikereinek titka. A Kortmk-nak ott van a helye az európai marxista gondolat immár több mint százéves történetében.