Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Tolnai Gábor: A Korunk és a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma
A Korunk-ban megjelent négy verssel, valamint a költőnek a folyóirattal való kapcsolatáról először Kántor Lajos írt részletesebben. 6 A versekkel kapcsolatban egyebek mellett megállapítja, hogy az októberben közreadott három (a Téli jelenés, a Kedd, a Betyárok verse), Magyarországon csupán a felszabadulás után, az 1954-es, Koczkás Sándor-féle, Versek és műfordítások című kötetben látott napvilágot, mégpedig a Kiadatlan versek (1930—1933) jelzésű ciklusban. Közülük az első nem a Korunfc-beli, hanem Januári jelenés címen. A Kolozsvárt 1933 novemberében megjelent Farkas Laci meghalt-ról pedig azt olvassuk cikkében, hogy a négy vers közül ez az egyetlen, ami idehaza, a költő életében is napvilágot láthatott, a Lábadozó szél című kötetben, de ott is semlegesebb címmel: 1932. január 17. és (Vasárnap) alcímmel. Mindezek nyomán az első három Korimk-ban megjelent vershez ilyen megjegyzést fűz: „Ha újraolvassuk őket, nem marad kétséges, miért nem jelent meg e három vers a kötetben (tudniillik a Lábadozó széî-ben — T. G.). Mindeniket erős társadalombíráló él jellemzi, sőt, ennél is több: ellenállásra, harcra buzdítás." A cikk hasábjain Kántor Lajos, a filológus is jelen van; a két címváltozat mellett a hazai és a Korunk-ban megjelent szövegek között néhány variációt fedez fel, s arra a konklúzióra jut, hogy a „Korunkban közölt változat az erősebb, agitatívabb erejű .. ," És keresi az eltérések okát; nem állítva, de azt is feltételezve: „(lehetséges, hogy Gaál Gábor szerkesztői tanácsa nyomán alakultak így, ő ugyanis többnyire ,átgyúrta' a kéziratokat; természetesen ez elsősorban cikkekre érvényes), az viszont nem vitás, hogy mindenik vers a munkásmozgalommal való szoros kapcsolatra utal (,a harc, mely mi vagyunk'). Nyilván ezért is, mozgósító ereje miatt közölte a folyóirat ez utóbbi verset (tudniillik a Farkas Lászlóról szólót — T. G.) a kötet, a Lábadozó szél megjelenése után néhány hónappal." A variációk kérdésére nem térek ki; a majdani kritikai kiadás feladata lesz ez a vizsgálat, miként a Téli jelenés—Januári jelenés címváltozat problémája is. Csupán egyetlen, de lényeget érintő megállapításra utalok a négy vers egyike kapcsán. Kántor Lajos nem egy fontos és hasznos megfigyelést és adatot közöl. Azonban elkövet egy filológiai hibát, ami bizonyos mértékben kihat koncepciójának egészére. A Farkas Laci meghalt-ról van szó. A költemény egésze tizenkét szakaszból áll, s a tizenkét szakasz csillagokkal elkülönítve négy részre tagolódik. Az egésznek címe az eredeti kéziraton: 1932. január 17. Alcíme: (Vasárnap). Az első rész egy vasárnapi kirándulás légkörét idézi négy szakaszban, s ezt követve, elválasztó csillag után olvasható a voltaképpeni politikai mondanivaló. Radnóti életében, a 6 Kántor Lajos: Radnóti Miklós és a Korunk. Elet és Irodalom, 1962. 20. sz.
