Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)
A KORUNK ÉS A MARXISTA GONDOLAT - Szabolcsi Miklós: A Korunk és a marxista gondolat
de azt helyi viszonyokra alkalmazva, helyi követelményeknek eleget téve, önállóan szerkesztette a lapot, ehhez a munkájához kapva hatékony támogatást az RKP Erdélyi és Bánsági Területi Bizottságától (leghosszabb ideig dr. Kohn Hillel révén). A pártirányítás módjai és lehetőségei nagyon is változók voltak ez időben — a Korunk a nemzetközi munkásmozgalom irányvonalát követő RKP politikai munkája által is befolyásolt marxista világnézeti folyóirat volt, ilyen módon is tagja a marxista—leninista szellemi orgánumok nemzetközi, kelet-középeurópai, romániai és magyarországi sorának. *** Ha a Korunk tevékenységének fő területeit vizsgáljuk, világos, hogy volt mindenekelőtt egy kezdettől fogva fontosnak tartott informatív, értékelő funkciója. Nyomon követte a világpolitikai és világgazdasági eseményeket, elemezte és értékelte őket, megjegyzéseket fűzött hozájuk, sajtó- és folyóiratszemlét adott közre, és igyekezett lépést tartani a világpolitika és a világgazdaság minden fejleményével. Külön ki kell emelni, hogy igyekezett a helyi politikai és világpolitikai események gazdasági hátterére is mindig rávilágítani. A tájékoztatáson felül a legfontosabb területeken, például a kelet-középeurópai társadalom, kultúra kérdéseiben önálló marxista álláspontot, elemzéseken alapuló értékelést adott. A Korim?c-ban legtöbbször filozófiai, szociológiai, közgazdaságtani, jogi és lélektani tanulmányok szerepelnek: mellettük esztétika, irodalomkritika, kisebb mértékig történelem, más művészetek. A lélektan viszonylag nagy súlyát több tényező magyarázza: a kezdeti törekvés a pszichoanalízis és a marxizmus összeegyeztetésére, a végig megőrzött mélylélektani érdeklődés, a szexualitás kérdéseinek napirenden tartása — mindez a harmincas évek marxista gondolatának olyan vonulata, amely elsősorban a német nyelvterületet jellemezte, és amely a magyar mozgalomban a negyvenes évek elejéig, sokban a felszabadulás után is eleven volt. A marxista társadalomtudományi cikkek módszertana kettős: részint értekező tételes jellegű, részint a szociológia eszközeivel elemző, statisztikákra támaszkodó. A Korunk tudatosan vállalja a polgári radikalizmus század eleji hagyományát, ezt örökíti tovább, és e szociologizáló módszereket használja fel a marxista elemzés alátámasztására. Nem kétséges, hogy ebben kronológiailag is megelőzi mind a népi mozgalom, mind a magyar konzervatívizmus szociológiai hullámát, viszont a népi mozgalom íróinak szociográfiai kezdeményei meg utóbb a Korunk-ra hatottak termékenyítőén. 1937—38
