Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

forradalmi folyamat időlegesen megtorpant, ezt a húszas évek elején baloldali értelmiségi körökben tényként tudomásul vették. De éppen az a fájdalmas tény involválta azt a — tegyük hozzá: különösen a marxista értelmiségieket foglalkoztató — kérdéssort, hogy felépíthető-e egy országban, s különösen egy iparilag fejletlen, demokratikus hagyományokkal nem rendelkező országban a szocialista társadalom, milyen lesz ennek az elszigetelt országnak a kapcsolata a világ forradalmi erőivel? Képes-e a szovjet társadalom egyidejűleg véderejét fejleszteni és a javak bőségét létrehozni? A belső osztályellenség mozgásszabadságát korlátozni és kibontakoztatni a népi tömegek politikai energiáit? A kisárutermelők tengerében uralkodó osztállyá tenni a viszonylag kis számú proletariátust? Az éhínséggel kapcsolatos hírek, a NEP kiszámíthatatlannak tűnő következményei, a Lenin halálát követő ismétlődő politikai konfrontációk erősítették a bizonytalanság elemeit. Mert a szovjet fejlődés megítélése elválaszthatatlan volt attól a kérdéstől: van-e a világban reális erő, amelyhez az antikapitalista mozgalmak hozzáköthetik a sorsukat, amely képes megfékezni az Európában egyre jelentősebb szerepet játszó nacionalista diktatúrákat? Dienes László 1929-ben Berlinben írt, s a Korunk-han folytatásokban közölt tanulmánya, Az orosz szocialista tervgazdaság nem egyszerű híradás — bár 1929-ben a szovjet élet változásainak tárgyilagos dokumentálása is tettnek számított —, hanem egy korábban elbizonytalanodó baloldali értelmiségi határozott állásfoglalása: a szovjet — s ezzel az egész európai — munkásmozgalomnak van jövője, a szovjet tervgazdaság marxista alternatíva a válságokkal küszködő kapitalizmussal szemben. E tanulmányt — amely Gaál Gáborra is igen nagy hatást gyakorolt — rövid időközökkel más irányt adó írások követték. A Korunk 1929 negyedik számában Haraszti Sándor A száműzött Trockij című írásában a bolsevik párton belüli vitákról tudósított, 1931-ben a januári számban jelent meg, Bolyai Zoltán álnéven, Gaál Gábor tanulmánya, A filozófia a mai Oroszországban; 1932-ben Károlyi Mihály írását közli Gaál Gábor A mezőgazdálkodás az U. S. S. R-ben címmel. A Korunk szerkesztői — mint erre korábban utaltunk — szinte a folyóirat indulásakor kapcsolatot kerestek a magyarországi és más kelet-európai országokban élő baloldali csoportosulásokkal. Gaál Gábor levelezéseiből kitetszik, e kapcsolat az évek során „egyneműbbé" vált: a liberálisabb irányzatokhoz tartozók elmaradtak s egyidejűleg megsokasodtak a kommunista vagy az illegális párthoz közeledők a Korunk szerzőgárdájában. E folyamat elválaszthatatlan a hazai munkásmozgalom időleges fellendülésétől, az 1930 szeptemberi tüntetés kisugárzásától, Sallai és Fürst mártírhalálának mozgó-