Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

a lap első számában megjelentetett Beköszöntő következő, lefegyverzően őszinte sorai: „Az sem lesz talán mindenkinek kedvére, hogy e szemle hasábjain nemritkán különböző felfogások megnyilatkozását, sőt, egymással ellentétes világnézetek ismertetését fogja találni és bizonyára fel fog hangzani a kritika, hogy a szemle nem hirdet egységes világfelfogást. S a különbségek szerint a kritikának igaza is lesz. Mert amennyiben egységes világfelfogás alatt a tantételek egységes rendszerét értik, amelyekre esküdni kell, annyiban tényleg ez a szemle nem fog egységes világfelfogást képviselni. Nem pedig azért, mivel meggyőződésünk, hogy ilyen értelemben ma senkinek sincs világnézete Európában. Aki mégis állítja, hogy van, az vagy önmagát vagy a világot csalja meg. Tartalmában kiegyenlített, egységes világnézete csak annak lehet ma, aki a tények bizonyos része előtt szándékosan behunyja szemeit. Az ilyen egyoldalúsága miatt egységes világnézetből mi nem akarunk ..." Egy évtized távlatából, az 1926—1929 közötti időszakot értékelve Gaál Gábor nemcsak azt emelte ki, hogy „a lap amaz idilli, első évei"-ben a legélesebb ellentmondások fértek meg oldalain, hogy a kérdések szemléletének módját a „minden válságba került élménye határozta meg", de azt is, hogy jóllehet a megfogalmazott kérdések jogosak voltak, „hiányzott a törekvés, mely az ellentmondásokat s így végeredményében a válság kiküszöbölését lehetővé tette vagy megpróbálta volna. Holott a lapon túl, kint a világban már akkor mind erőteljesebben vonultak fel és alakultak ki az egyetemes válság leküzdésére induló összefogások".

5 Az 1928-as évfolyamtól fokozatosan erősödik a folyóirat szocialista jellege, világosabban rajzolódik ki eszmei arculata. A lap arculatának módosulásában fontos szerepet játszott Fábry Zoltán, Antal János, Haraszti Sándor, Kemény Gábor. Ök kapcsolták össze a Korunk-at a magyarországi és szlovákiai kommunista és java szocialista értelmiséggel, nekik köszönhetően fogalmazódtak meg a Korunk hasábjain a magyar és a kelet-európai munkásmozgalom vízválasztó jelentőségű vitatémái. Utalunk az 1929-es évfolyamból Fábry Zoltán Űj valóság — új irodalom és Etnográfiai szocializmus, Haraszti Sándor Leszámolás a múlttal, Antal János A szubjektivitás és az objektivitás az új művészetben, Kemény Gábor A magyar polgárok szociális háromszöge című cikkeire. A lap irányvonalának fokozatos radikalizálódása időben egybeesik Gaál Gábor aktívabb szerepvállalásaival. Feltételezhetően ez a tény is motiválta Balogh Edgárt, amikor „a Korunk első szakaszának szerkesztési módja és a Gaál-féle szerkesztés között" éles cezu5 G. G. V. I. 1. k. 684. és 690. 1.