Kabdebó Lóránt szerk.: 50 éves a Korunk. 1976. máj. 20–21–i ülésszak (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1977)

A FOLYÓIRAT ÉS A KOR SZELLEMI ÁRAMLATAI - Huszár Tibor: A Korunk és a magyar szellemi áramlatok a két világháború közötti évtizedekben

mint Gaál Gábor lapjáról beszélünk. így is meg kell tehát fogalmaznunk kérdésünket: azonosítható-e a Gaál Gábor cikkeiben kirajzolódó koncepció a lap egészének vonalvezetésével; Gaál nézeteit közvetítik-e minden esetben a Korunfc-ban megjelent tanulmányok? A Korunk kutatói egységesen vallják: a folyóirat két háború közötti történetében korszakhatárok húzódnak. Korántsincs nézetazonosság a korszakhatárok időpontjában és — ezzel összefüggésben — az egyes korszakok jellegének a megítélésében. Jóllehet az időpont megjelöléseket minden szerző feltételesnek tekinti, a korszakhatárokkal kapcsolatos disputa elemzésétől mégsem tekinthetünk el, mert a határmegjelölések fontos tartalmi-elvi nézetkülönbségekre figyelmeztetnek. Tóth Sándor monográfiájában — Gaál periodizációjával egybehangzóan — három korszakról beszél: a lap alapításától 1929—30-ig terjed az első, az 1935—36-os évfolyamokig a második, míg az utolsó a lap 1940-es betiltásával zárul. Szabolcsi Miklós lényegében két korszakot különböztet meg: 1926-tól 1932-ig s 1932—33-tól 1940-ig terjedőt. Ami a lapalapítást követő időszak megítélését illeti: Szabolcsi Miklós vélekedése szerint csak igen rövid ideig uralkodó színképe a Korunk-nak a polgári radikalizmus. Már az első lapszámokban erőteljesek a szocialista elemek, s szinte számról számra erősödik a marxista befolyás. A tájékozódás e rövid intervallumát megközelítőleg 1928-ban élesebb és világosabb, határozottabb állásfoglalás váltja fel. A bírálat és a támadás főiránya — Szabolcsi Miklós szavaival — kétségtelenül a magyar Horthy-fasizmus és mindazok az erők, azok a társadalmi és szellemi csoportok, amelyek a fasizmus épületét a Korunk értékelése szerint tartják. „A nemzetközi munkásmozgalom fő törekvése ekkor az azonnali forradalomra való irányvétel volt, ez tükröződött a Korunk lelkes és türelmetlen, haragos és olykor kioktató vonalában is." Diametriálisan ellentétes álláspontot képvisel e korszak megítélésében Balogh Edgár.

1 ,, ... 1926-ban — háromnegyed évvel Gaál ideérkezése előtt — Dienes egy legjobb kifejezéssel liberálisnak mondható lapot alapított, amelynek fórumán mindazok felvonultak, akik a konzervatív és klerikális kisebbségi magyar szellemi élet vidékiességével s a lokálpatrióta transzilvanizmussal szemben európai látóhatárt bontottak ki, tudományos és művészeti téren nemzetközi nagyvonalúságot, iradalmi modernizmusokat képviseltek; viszont a dolgozók osztályharcához s a szocializmus megvaló1 Balogh Edgár: Gaál Gábor valóságvállalásáról. In: Duna-völgyi párbeszéd. Bp. 1974. 501—503. 1.