Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

IV. Részletek öregkori arcképéhez - Nagy Pál: „A virágnak agyara van a felhőnek zöld kecskeszakálla"

Nagy Pál „A VIRÁGNAK AGYARA VAN A FELHŐNEK ZÖLD KECSKESZAKÁLLA..." Az irodalom pár éves, néha évtizedes késéssel utoléri az avantgarde-ot; legalábbis saját előőrse korábbi pozícióit (az előőrsnek azonban csak hűlt helyét leli); a kísérletezés, az alkotás eredménye előbb-utóbb az irodalmi műveltség, az általános műveltség részévé válik. A processzus természetes lefolyásának két alapfeltétele van: egyrészt követni kell az előőrsöket, elérni, majd elhagyni volt állásaikat, másrészt figyelembe kell venni, hasznosítani kell Jelentéseiket" (eredményeiket). Hat évvel Kassák halála után azt állapíthatjuk meg, hogy — bár Kassák élete végén megkapta a megérdemelt elismerést — a magyar versízlés (kritika és költői gyakorlat) még mindig idegenkedik a kassáki költészettől, annak eredményeit mindeddig alig hasznosította, s nem tett meg mindent, hogy ez a költészet az irodalmi műveltség szerves részévé váljék. Kassák fontos műveinek egy része 1973-ban még kéziratban van. Ügy látszik, Karátson Endre nemcsak egyéni, hanem kora magyar irodalmi közvéleményét is kifejezte, amikor doktori tézisében (Le symbolisme en Hongrie. Presses Universitaires de France, Párizs, 1969. 4. 39. 1.) azt írta: „Sous peine d'opérer dans le vide, toute révolution a intérêt à ne pas trop s'écater du terrain où elle veut s'imposer." (Lábjegyzet: „Aux nombreuses raisons idéologiques et personelles qui ont condamné Lajos Kassák et sa tendance à un isolement relativement grand dans son pays, ne faut-il pas précisément ajouter le modernisme trop brusque, trop avide à vibrer avec l'avant-garde internationale de son temps et trop indifférent a l'évolution organique de la poésie hongroise? ") („Minden forradalomnak érdeke, hogy ne távolodjék el túlságosan attól a területtől, ahol hatni akar, máskülönben légüres térben fog mozogni." — „Azok mellett a személyes és ideológiai okok mellett, amelyek Kassák Lajost és irányzatát Magyarországon viszonylag nagy elszigeteltségre ítélték, nem kell-e az elszigeteltség okának tartanunk azt a túlságosan kíméletlen modernizmust is, amely szertelenül együtt akart hevülni