Illés Ilona - Taxner Ernő szerk.: Kortársak Kassák Lajosról (Irodalmi Múzeum, Budapest, 1976)

II. A Munka szerkesztője - Vas István: A kassáki öntés

hatása csak megerősített abban, hogy azt a lehetőséget válasszam, amelyik leg­hamarabb ad módot, anyagilag is függetleníteni magamat a szüleimtől. • Az Egy ember életében a pietizmusnak, álszenteskedésnek sincs semmi nyoma. Nincs, mert az Egy ember élete az ő saját erkölcsén, ahogy Németh olyan helyesen kifejezte, „érdesebb igazságán" épül. De Kassáknak volt egy konstruált, pedagógiai erkölcse is a Napok, a mi napjaink és a Megnőttek és el­indulnak ifjúsága számára, amely szerint az új fiúk és lányok jobban teszik, ha nem kezdenek egymással szerelmi életbe a jól megfontolt házasság előtt, és nagy és nemeslelkű elhatározás, ha egy fiatalember beéri olyan lánnyal, aki más fiatalembert is megismert már. Kassák pietizmusa nem öncsonkító volt, csak csonkító, a törzs fiaira és lányaira, a törzsatyában megtestesülő Eszme je­gyeseire, akik a Napok, a mi napjainkban „összesegítenek", a Megnőttek és el­indulnakban pedig „belelelkesednek" a jegyzetelésbe, „a vállalt föladatba". A Megnőttek és elindulnak pietizmusának alapja a Totem és tabu kettős erköl­cse, amelynek természetszerűen csak egyik fele nyilvánulhatott meg a regény­ben. • Az újnépiesség vagy újrégiesség sodrásának ereje abban nyilvánult meg, hogy elsodorta Kassák mellől a költőket — igaz, Kassák is taszította őket a sodrás felé: 1930 után nem maradt érdemleges avantgardista költő Magyaror­szágon. Legtovább Déry állt ellen, részint, mert mindnyájunk közül ő volt a legszürrealistább vagy legavantgardistább alkat; részint, mert sehogyan sem tu­dott megbarátkozni az új áramlattal. • Megkockáztattam azt az állítást, hogy 1930 után nem maradt avantgar­dista költő Magyarországon. És Kassák? Hát igen, ő se maradt avantgardista. Igaz, hogy szabad verseket írt továbbra is, de a rím és a versmérték hiánya ön­magában még nem avantgardizmus — Bányai Kornél, Fenyő László vagy Berda József sose volt avantgardista költő. De ennek a szabad versnek az a kemé­nyebb összefogottsága, az a „kassáki öntés", amit még Győző Andor köny­vesboltjában, a Vilmos császár úton, a Dokumentumot lapozgatva észrevet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom